Csütörtökön este a Vízi Színházban dr. Szilvássy Orsolya főiskolai docens köszöntötte a nézőket és röviden bevezette Für Anikó estjét, amit a 2006-ban megjelent Nőstény álom és a 2010-ben megjelent Kitalált világ című CD anyagaiból válogatott össze a művésznő. Mindkét CD anyagának zeneszerzője Hrutka Róbert, szövegírója Bereményi Géza.
Für Anikót Hrutka Róbert és zenekara kísérte – Galambos Zoltán billentyű, ének, Fehárvári Attila basszusgitár, ének, Kalmus Felicián elektromos cselló, Dely Domokos ének, puka, Markó Ádám dob és Hrutka Róbert gitár, ének.
Nem gondoltam, hogy egy igazi koncert részese lehetek, de Für Anikó egy profi zenekarral másfélórás műsort adott, a már említett két lemez anyagából, színesítve egy francia nyelvű dallal, a Magyar Vándor című film egyik betétdalával – amit a filmben is Anikó énekelt – és egy teljesen friss Hrutka Róbert dallal, amely szövegét Fekete György írta.
Három különleges ember találkozása – Für Anikó vibráló, megfejthetetlenül sokarcú, jó hangú színésznő, Bereményi Géza szövegei mindig érzékenyek, sokatmondóak, Hrutka Róbert dalai különleges hangzásúak – együtt két fantasztikus hangzású lemezt hoztak létre. Úgy gondolom, minden színészlemez akkor jó, ha benne van a művész egyénisége. Hazánkban szerencsére több ilyen lemez született, köztük e két CD is.
Az este, ahogy a művésznő fogalmazott – vallomások – persze nem magáról vallott, hanem úgy általában bármelyikünkről szólhatott volna, de biztosan voltak benne olyan pontok, ami csak Für Anikó. Vallott, és szóltak a dalok fiatalkori szerelemről, egy régi osztálytársról, Szabó Editről, mese hangzott el a királyról, egy fiúról és az édesanyjáról. A vidám Je ne veux pas travaillert énekelte franciául. Dalban mesélte el, hogyan nem szabad békülni, de énekelt a szerelemről, amely „jön és elrohan”, de „az emlék nála többet ér”, szóval a szerelem különböző formáiról, női szemmel, női érzésekkel. (Ez Bereményi Géza nagy érdeme is.) De énekelt a cybervilágról, és Londonról. A lírai új dal az „Eddig hol voltál, eddig hol jártál?” nagyon jól állt a vibráló előadónak. A ráadás is egy lírai szám volt.
A művésznő a dalok között beszélt a közönséghez – hiszem, hogy jól érezte magát a színpadon. Közvetlen, barátságos és mégis profi előadást varázsolt a nézők elé. A zene, a szöveg sokszínű, sokrétű értékes. Egy új oldaláról ismertem meg Für Anikót, a színésznőt, akinek hangja betöltötte a Vízi Színház nézőterét, különleges estét szerezve a nézőknek. Nem csak színésznőként, hanem énekesnőként is nagyszerű volt– emlékezetes koncertet láthattunk.
Mi történhet meg egy nővel?
Bármi.
Mire tud gondolni egy nő?
Bármire.
Hány titka van?
Végtelen.
Hogyan lehet megfogalmazni őt?
Tilos!
Hol szeretne élni?
Egy kitalált világban.
Hol van az a kitalált világ?
Itten.
/Bereményi Géza/
