Pár héttel ezelőtt közösen edzettem egy barátommal a Balatonon, amikor megkérdezte tőlem, hogy miért nem indulok el a Sprint Quadrathlon Európa-bajnokságon. Elsőre érdekes volt belegondolni, hiszen 4 éve nem ültem hajóban, de az edzés során valamiért csak foglalkoztatott a kérdés: Mi lenne, ha mégis kipróbálnám ezt a versenyszámot? Ugyebár a Quadrathlon négy sportszámból tevődik össze: úszás, kajak, kerékpár, futás. Elhatároztam, hogy részt veszek az eseményen. Igaz nem lesz rá alkalmam, hogy hajóba üljek, maximum egy alkalom. Így is történt. A versenyt megelőző harmadik napon próbáltam ki magam újra a kajakban. Jó érzés volt, még kedvet is kaptam hozzá. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy akkor miért nem kajakoztál eddig? Az indok roppant egyszerű, nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy az Ironman 70.3 előtt egy hajóban evezgessek, amíg az ellenfeleim 41 km/h-s átlagokat tekertek.
A verseny viszont elég jól sikerült. Az úszás során az egyéniek között második helyen jöttem ki a vízből a 750 m-es távon. A kajakozásom nem volt egy sprint szám, a célom az volt, hogy ne boruljak ki. Ezen az 5 km-es távon nagyon sokat kaptam és visszaestem a hetedik helyre. Gondoltam magamban elég izmosat kell tekernem, ha a dobogóért akarok küzdeni. Nem spóroltam, úgy nyomtam neki, ahogy csak tudtam. A kerékpáros pálya roppant egyszerű volt, 10 km föl, 10 km le. Sikerült bejönnöm a harmadik helyen, viszont elég rendesen elkészültek a lábaim, így a futó számom gyengére sikerült és 38 mp hátránnyal a harmadik helyen értem célba két Spanyol versenyző mögött, a legjobb Magyarként.
Köszönöm az ötletgazdának, Karesznek, Szarvas Városának, Dobruczky Zsoltnak és Dernovics Lászlónak a sok segítséget!
Badar Gergő