Ahogy tavaly, az idén is három helyszínen zajlottak a Kutatók éjszakája rendezvénysorozatának szarvasi eseményei. Míg a HAKI-ban a halakkal, vízzel, öntözéssel kapcsolatos érdekességeket, valamint a kutatói élet szépségeit osztották meg a látogatókkal, addig a Szarvasi Arborétumban Pepi gróf Varázstanyájának titkaiba tekinthettek be a vendégek. A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karának szarvasi campusa második éve kapcsolódott be a Kutatók éjszakája rendezvénysorozatába. Az előtérben látványkémiai bemutatókkal ragasztották a gyerekeket a kémcsövek és lombikok elé, mellettük egészséggel kapcsolatos bemutatókkal, kézműves foglalkozásokkal és ugrálóvárral is várták őket. A Tessedik Sámuel Múzeum munkatársai érdekes restaurálási eljárást mutattak be.
Az előadóban jellemzően inkább ismeretterjesztő előadásokkal készültek arra, hogy mindenkinek az érdeklődését felkeltsék és a tudományos pálya felé irányítsák. Nem véletlenül tettek így, hiszen a hallgatóság soraiban nagyon sok olyan diák is ült, aki még a pályaválasztás előtt állt.
Az előadások előtt dr. Futó Zoltán dékánhelyettes köszöntötte a tudományok iránt érdeklődőket, majd dr. Bíró Tibor dékán állt a vászon elé, de mielőtt a távérzékelésről megtartotta volna előadását, köszöntötte az állandóan változó számú közönséget, elmondja a Kutatók éjszakájának küldetését, miszerint ezt elsősorban azok számára rendezik meg…
– … akik nem ebben a szférában vannak, lássák, bejussanak az intézményekbe, megtapasztalják azt, hogy ez nem egy elefántcsonttorony, nem önmagáért, vagy önmagukért szólnak azok a tevékenységek, amik itt szólnak, hanem tulajdonképpen a világ dolgait egyengetik, széles társadalmi hasznot szeretnének vele elérni – mondta a kar dékánja.
Dr. Bíró Tibor előadása után GMO-ról, túrázás közben leselkedő veszélyekről és a bronzkori Szarvasról hallhattak a sorokban ülők. Dr. Jakab Gusztáv vallatóra fogta a lápokat, mint a természet egyik legjobb konzerválóómegoldásait. A kar tanára képekkel illusztrált előadása során bevezette hallgatóságát a tőzeglápi leletek vételének, eszközeinek és elemzésének titkaiba, egy-egy réteg mit árul el az avatott szemnek. Sok ilyen leletről szóló híradás, ahogy a szibériai mamutbébié is, a sajtó útján bejárja a világot, de a kevésbé látványosak inkább csak a tudományos életben váltanak ki nagyobb visszhangot. Dr. Jakab Gusztáv jelenleg egy olyan témában kutat, ami vélhetően nem csak Magyarországon belül számíthat érdeklődésre, de erről majd akkor bővebben, amikor minden adat kiértékelésre került.