Tavaly szeptemberben Békéscsabáról indult az a vándorkiállítás, amely Vésztő után Szarvasra érkezett. 1998 óta október 6-át az Építészek Nemzetközi Szövetségének döntése értelmében az építészet világnapjaként tartják számon. A jeles nap tiszteletére az utóbbi időszak munkáit foglalja össze az a tárlat, ami a Békés megyében tevékenykedő szakembereknek köszönhető.
– A kiállításon kizárólag Békés megyei építészek láthatók, nem biztos, hogy csak a megyében látható épületeket felsorakoztatva. A kamara több mint 130 fős tagsága közül valamennyien lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Akik éltek vele, nekik a munkái vannak itt – vezette be a hallgatóságot a kiállításba Kmetykó János, a Békés Megyei Építészkamara elnöke.
A Cervinus Teátrum emeleti részén látható mintegy 30 tabló segítségével összesen 24 építész büszkeségeit ismerheti meg a közönség. Köztük pl. Novodomszki Pál, Molnár Zoltán Gyula, Bánfi Zsolt, Torma Gyöngyi és a szarvasi alkotó Varga Júlia keze által jegyzett épületek fotói is bemutatásra kerültek.
– Építeni fontos dolog, de megtervezni művészet – fogalmazott megnyitójában Babák Mihály. Visszanyúlt a régmúlt gyökereihez, mondván, az embernek mindig szüksége volt egy zugra, amit a természetből kihasítva, védve érezhette magát. A funkcionalitást az idő múlásával több esztétikai igény is kiegészítette, ami egyben a közízlést is formálta.
Hozzátette, tiszteli a szakmát, mert gyakorlásához elkötelezettségre és tudásra van szükség. A megvalósítás ellenben olykor anyagi korlátokba ütközik, és nem engedi a fantázia, kreativitás kibontakoztatását.
– Vannak néha deformáló politikai, gazdasági áramlatok, de az építőművészet mindig túléli. Keserves kenyér az építészé, mert ha sokat is tanult, kérdés, hogy kap-e lehetőséget arra, hogy megvalósítsa álmait – vetette fel aggályait.
A megnyitó keretében kerültek átadásra az kamara által 2011-ben alapított életmű és alkotói díjak is. A neves építészekből és közéleti személyiségekből álló zsűri ezúttal Kraszkó Pál okleveles építészmérnöknek ítélte az életmű díjat. Tervezői munkásságából kiemelkedik a békéscsabai Réthy Pál Kórház 1-es ütem épületei, a 2-es ütem sebészeti és hotelszárnyai, a gyulai Pándy Kálmán Kórház műtéti tömb és kardiológiai központ rekonstrukciója és az Andrássy Gyula Gimnázium tantermi szárnyainak laktanyából iskolába történő átalakítása, valamint a két épület közötti aula megtervezése.
Alkotói díjakra két kategóriában lehetett pályázni: az egyik meglévő épület felújítása, a másik a műemléki vagy helyi védett épület kategória. A kiírásra négy pályamű érkezett, amely közül a békéscsabai Munkácsy Hotel tervezésérért a díjat Molnár Zoltán Gyula vehette át.
