Hegedűs Éva
Folytatjuk közéleti rovatunkat, melyben áttekintjük a képviselők eddig végzett munkáját. Cél, hogy a közös várospolitika mögött álló egyéni látásmódokat is megismerjék, és körbejárjuk, ki miképp járult hozzá a település fejlődéséhez. Legutóbb Hodálik Pál alpolgármesterrel beszélgettünk.
– Már több mint egy év telt el a legutóbbi önkormányzati választások óta. Visszatekintve hogy látja, mely területeken történt előremozdulás a közreműködése révén?
– Ez egy összetett kérdés az én esetben. A 7. számú választókerület mellett alpolgármesterként a város fejlesztésének egészére is oda kell figyelnem, míg a Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnökeként a teljes térség vidékfejlesztési elképzeléseivel foglalkozom. A legutóbbi sikerünk csütörtökön volt, ugyanis a geotermikus projekt zárórendezvényére került sor. Ez egy közel 800 millió Ft-os fejlesztés, ami több intézmény geotermikus fűtésére irányul, így csökkentve hosszútávon a város működési költségeit. De ha a körzetemet nézem, az elmúlt időszakban fejeződött be a szennyvíztisztító rendszer korszerűsítése, ill. folyamatban van az ivóvízminőség javító program. Ennek eredeti befejezési határideje szeptember 30-a volt, de ezt a konzorcium végül november 15-re módosította. Az elmúlt év összességében a tervezés időszaka volt a 2014-20-as időszakra. Ennek része az Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), amiben a várost érintő fejlesztéseket tudtuk megfogalmazni.
– Az egyesületi munkáját tekintve történt olyan fejlődés, ami Szarvast is érintette?
– Igen, többi is. A legutóbbi ilyen konkrét projekt a szabad strand fejlesztése volt, amivel kapcsolatban korábban nem tudtunk sikeresen pályázni. Ehhez kapcsolódva egy másik projektben a Körös-holtág két végpontján megvalósult egy-egy fix kikötő, a Hármas-Körösön pedig egy-egy mobil móló. A projekt révén térségi összefogásról is beszélhetünk, mivel Békés és Kunszentmárton is tudott profitálni belőle. Elkészült egy kisfilm is, amely a Körösök Völgye természeti és épített szépségeit és kikapcsolódási lehetőségeit népszerűsíti. De az önkormányzat mellett vállalkozások is civil szervezetek is nyertek támogatást. A fejlesztéspolitikában fontosnak tartom a térségi együttgondolkodást, amit a már megvalósult projektek is igazolnak.
– Az említett együttgondolkodás igaz-e a helyi önkormányzatra? Vannak olyan hangok, melyek szerint az utóbbi időben érezhető egyfajta feszültség a városvezetésében.
– Nem tudom, aki ezt mondta, mit tekint városvezetésnek. A szarvasi képviselő-testület köztudottan 12 tagból áll, egy polgármesterből, 7 körzetből és 3 listáról bejutott képviselőből. A többség véleménye pedig olykor ütközik a kisebbségével. Ez azonban szerintem a település fejlődését egyáltalán nem befolyásolja. Mindenki másképp gondolkozik, egy kicsit más a véleménye, mindenkinek vannak jó és rossz napjai egyaránt. Nem érzek semmiféle feszültséget, hiszem, hogyha városérdekről van szó, félre kell tenni az önös, egyéni érdekeket.
– Problémák és feladatok pedig vannak bőven. Miket tart a legfontosabbnak?
– Ha az elmúlt hét évet tekintjük, a fejlesztések 93%-át hazánk EU-s forrásból valósította meg, és a 2014-20-as időszakban is ebben gondolkodunk. Úgy gondolom, hogy a beérkező források 60%-át – a kormányzati szándékhoz hasonlóan – gazdaságfejlesztésre kell fordítani. 2020 után azonban megszűnnek ezek az uniós források, akkor már a városnak leginkább csak saját bevételei teszik majd lehetővé a fejlesztéseket, ezért kell ebben a ciklusban a rendelkezésre álló forrásokat úgy felhasználni, hogy a következő időszakban minél több saját bevételünk legyen. Szarvason van egy jól működő ipari parkunk és jól prosperáló vállalkozásaink, valamint egy inkubátorházunk is. Felmerült, hogy az előbbinél infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, és újabb inkubátorházra is lenne igény. Előfordulhat, hogy ezeknél a fejlesztéseknél partnerként be kell vonni a vállalkozásokat és a magántőkét is. A munkahelyteremtés esetén főként az úgynevezett kék-és fehérgalléros munkahelyek hiányoznak városunkban. Emellett cél a nagy hozzáadott értékkel rendelkező termékek előállításához szükséges munkahelyek fejlesztése. Ennek az egyik feltétele, hogy megépüljön az M44-es. Gyakran ugyanis azért esünk el befektetésektől, mert mi vagyunk az egyetlen megye, ahova nem vezet autópálya vagy autóút. De a negatív statisztika igaz arra a felmérésre is, mely szerint Békés megye az egyetlen, amelyben egyetlen településen sem nőtt a lakosságszám, ami komolyan elgondolkodtató.
– Ezek szerint a gazdaságfejlesztést helyezi előtérbe. Mely területeken történhet még változás?
– Nagyon fontos a helyi értékeinken alakuló fejlesztések segítése. Ilyen a helyi termékek népszerűsítése, egy állandó piac megteremtése. Ezzel kapcsolatosan hamarosan megjelenik egyesületünk gondozásában egy internetes kiadvány is, és felvettük a Kereskedelmi és Iparkamarával is a kapcsolatot. Szándékunkban áll továbbfejleszteni a megújuló energiaforrásokat is, mind az önkormányzatot, mind a vállalkozásokat illetően. Bízunk benne, hogy a turizmus terén is lesznek fejlesztési lehetőségek, hiszen ez a terület is fontos gazdasági ág a városban. Cél a közösségfejlesztés is, ami részben a városi közösségeket, részben pedig a szociális célú városrehabilitációt is jelent. De hiányzik még egy fogorvosi centrum és egy városi konyha kialakítása, ami a szociális és a gyermekétkeztetést is segítené. Fontos feladat hárul az önkormányzatra az útépítéseknél is, mert vagy ők fogják megépíteni saját forrásból, esetleg lakossági összefogással, vagy megfelelő lobbi esetén hazai forrásra támaszkodhatnak. Egyébként a város egészének fejlesztése az Integrált Településfejlesztési Stratégiában kellőképpen leírásra került. Úgy gondolom, ha jó gazdasága lesz Szarvasnak és jól prosperáló vállalkozásai, akkor saját forrásaira támaszkodva 2020 után is a fejlődés útján járhatunk.
