Harmadik alkalommal tartotta meg Haluskanapját a Szarvasi Aranykor Nyugdíjas Egyesület, mondta Tusjak János elnök. A Damjanich utcai Civil Ház már kora délelőtt élettel telt meg. Asszonyok sürögtek forogtak, keverték, dagasztották, nyújtották a tésztát, míg a férfiak kevésbé felelősségteljes feladatot kaptak. Ők vizet melegítettek az üstben, hogy a fehérnépet vízigényét kielégítsék. Miután a melegedő vízzel olyan nagy baj nem történhet, közben felelősségteljesen meg tudták kóstolni és véleményezni egymás pálinkáját.
Bent Tusjak János, a Szarvasi Aranykor Nyugdíjas Egyesület elnöke koordinálta a munkákat. Igaz, ottjártunkkor már túl sok koordinálnivaló nem volt, inkább csak a sürgés-forgást, ill. a kiállításokat a jó gazda szemével nézni. Egyébként is, melyik férfi venné a bátorságot, hogy bárminemű tanácsot adjon egy nyújtófákkal felszerelt asszonyseregnek? Így Tusjak Jánosnak is inkább a tárlatvezetés maradt a vendégek, így a sajtó számára.
– Az alapszabályunk szerint a hagyományokat őrizni kell. Gondoltuk, hogy olyan dolgot csinálunk, ami a hagyományok szelleme szerint élő volt. Általában szombaton a családoknál haluskát főztek. Derelyét is főztek. Ezeket az ételeket akarjuk ma itt bemutatni, megkóstolni tagjainkkal. Asszonyaink már reggel óta gyúrták, nyújtották, most már vágják és kifőzik a tésztát, hogy a programok kezdetére ezek készen legyenek. Úgy gondoltuk, hogy ez a harmadik legyen egy kicsit más, ezért a szarvasi értéktáron belül gondoltuk, hogy három dolgot fogunk össze. Az egyik egy néprajzi kiállítás az előtérben és a nagyteremben. Az asszonyok téli elfoglaltsága volt a hímzés. Ezeket a ládafiákból előszedettük a tagjainkkal, és kiállították.
Az előtérben a haluskával, annak főzésével, fogyasztásával kapcsolatos tárgyak kerültek az asztalra, míg bent, a nagyteremben a hímzések kerültek a falakra. Hozzáértő kalauzolásában megtudjuk, hogy melyik kelme származik boltból, melyik házi szövőszékről, melyik hímzést milyen alkalomból, lakodalomkor, temetéskor használták díszítésre.
Délutánra 90 tagot vártak a Civil Házba, akiket meg is vendégeltek haluskával, derelyével.
– 10 kiló lisztből csináltunk tésztát. Ebből 5 kiló lesz a brinzás, amit vastagabbra hagyunk, de vékonyabbra vágjuk. A másik 5 kiló az krumplis lesz. Azt vékonyabbra nyújtjuk és ujjnyi szélesságűre vágjuk. Ilyen formára szokták nálunk, a tótoknál a káposztást és a krumplist vágni. Ennek 90 embernek elégnek kell hogy legyen – mondta Hraskó Jánosné, a csabacsűdi csapatból, ugyanis még a szomszédból is az Aranykornál ragadtak néhányan.