A Cervinus Teátrum második bérletes előadása a Játékszínben 2011 márciusában bemutatott Robert Harling színjátéka, az Acélmagnóliák volt.
A nem mindennapi előadás története, érzelmi töltése könnyeket csalt a nézők szemébe. A dráma Truvy (Dósa Zsuzsa) előkelő fodrászüzletében játszódik, ahol szombatonként a város prominens hölgyei jönnek össze frizurát csináltatni, fecsegni. Itt van Clairee (Szulák Andrea), a nemrég elhunyt polgármester özvegye, a szókimondó, keménynek látszó Valery (Hernádi Judit), a jómódú, jótékonykodó asszony Emily (Zsurzs Kati), valamint lánya Shelby (Erdélyi Timea), aki cukorbeteg és a színdarab kezdetekor éppen esküvőjére készül. Az új fodrászsegéd Annebelle (Bartha Alexandra) éppen aznap kezdi meg munkáját Truvynál. Az előadás három év históriája, tele humorral, szeretettel, összetartással. A középpontban Shelby és Emily megható storyja áll, akiket a többiek összetartó kapocsként, acélként állnak körbe és mindannyian tudják bárkihez, bárki fordulhat segítségért, mellette állnak. A színjáték végére Emily lelke acélként emelkedik felül bánatán. Shelby pedig a fehér magnólia tisztaságával marad mindenki szívében.
Zsurzs Kati játéka kiemelkedő, szívbemarkoló jeleneteknek lehettünk tanúi az események során. Shelby csak úgy akart élni, mint mindenki más, bár belül pontosan tudta mit tehet és mit nem, ám a gyermek utáni vágya felülírt mindent, Erdélyi Timea alakítása nagyszerű volt, játéka érzelmileg nagyon megható. Hernádi Judit Valeryként az odafigyelést, a szeretetet, mutatta meg, amit megadott társainak, hiszen ő is ezt kapta, mert a kemény páncél mögött, érzékeny nő. Szulák Andrea Clairee szerepében a tyúkanyó, aki simogatott, biztatott, megértést sugárzott barátnőinek, biztos bástyaként. Dósa Zsuzsa Truvyként mindent megtett, hogy vendégei, barátai jól érezzék magukat, nagylelkű, melegséget adó nőként, kevés szöveggel, de játékával mindig jelen volt. Végül Annebelle szerepében Bartha Alexandra, aki a kezdeti félékségét letéve, igazi barátnője lett a többieknek.
Hat remek színésznő különleges játékkal varázsolta el a közönséget. Sokszor csak jelen voltak, szöveg nélkül, de mindig benne voltak a játékban, odafigyeltek egymásra. Érezni lehetet, hogy a hat színésznő között érzelmi kapocs van, ahogy a színjátékban úgy az életben is szeretik és tisztelik egymást.
A darabot Korcsmáros György rendezte – nem először, mert 1992-ben Győrben már színre vitte Harling színjátékát. A rendezővel készült interjú hamarosan olvasható lesz a Newjsagon.