Erdélyi Attila műveiből nyílt meg 2016 első kiállítása szombat délután a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében.
Erdélyi Attila gyermekéveit Szarvason töltötte. Kötődése a városhoz későbbiekben is megmaradt, még akkor is, amikor Párizban élt és alkotott. A fiatalon, 37 éves korában bekövetkezett halála után édesanyja, Markocsné Misur Erzsébet 129 képzőművészeti alkotását adományozta 1976-ban a Tessedik Sámuel Múzeumnak. 2010-ben Erdélyi Attila nagybátyja, Merényi-Misur András egymillió forintot ajánlott fel arra a célra, hogy a unokaöccse életművét méltó módon ápolják. Ennek az adománynak az egyik feltétele volt, hogy évente egy kiállítást kell rendezni munkáiból.
Sajnos erősíti a szabályt, hogy ahhoz, hogy elismert festő legyen valaki, meg kell halnia. Így volt ez Erdélyi Attilával is. A halálát követő évben barátai kiállítást rendeztek képeiből, amiről a francia szaksajtó dobott egy hátast. Az egyik újság Delacroix-hoz hasonlította, a másik festőzseninek nevezte, és felháborította, hogy egy képkereskedő sem érdeklődött festményei iránt. Ennek talán Erdélyi Attila zárkózottsága, visszahúzódó természete volt az oka, ami miatt talán esélyük sem volt a képkereskedőknek arra, hogy megpillantsák munkáit.
Ebből a gazdag anyagból válogatott Fabó Éva, aki a képek restaurálását is végezte. A megnyitóbeszédet Szenes János, a művész családjának barátja mondta.
A kiállítás 2016. február 7-ig látogatható.
