Krusovszky Dénes volt a múltheti, Tessedik Sámuel Múzeumban rendezett íróklub vendége. Igazi sikertörténet az élete. Azzal foglalkozik, amivel gyerekkora óta szeretett volna. A világ egyik legélhetőbb városában, Bécsben él szabadúszó íróként. Semmi sem köti az osztrákokhoz, így egyszerre idegenül és otthonosan is érzi magát a városban, ami véleménye szerint egy elég termékeny környezet, helyzet.
Kiskamasz kora óta írni akart. Először a nagy múltra visszatekintő sárvári Diákköltők, Diákírók Találkozóján találkozott kortárs írókkal négyszemközt. Akkor szippantotta be a közeg és pecsételődött meg a sorsa. Ahogy a többiek, ő is ide-oda küldözgette az írásait. Azóta hét önálló kötete jelent meg. A legutóbbi, egy verseskötet a Magvető Kiadónál tavaly Elégiazaj címmel. Elsős sorban ezt hozta el Szarvasra szombaton, ahol ezúttal Bődi Etelka várta mint háziasszony.
Saját bevallása szerint az absztrakt költészet, a szabadversek műfajában érzi otthon magát, nem a formahagyomány, amiben otthonosan mozog, mondta. Az új generáció műfaja egyelőre definiálás alatt áll. Borbély Szilárd a történelem utáni nemzedék, Szilasi László új komolyság, vagy a fiatalabb kritikusok neoszürrealizmus műfajaként aposztrofálják.
Az Elégiazajnak a címében van a műfaja: egy kis elégikusság és a mai kor zaja keveredik. Nem egy letisztult költészeti hang, hanem egy kicsit kaotikus, egy kicsit kiszámíthatatlan megszólalásmód, jellemezte Krusovszky Dénes, aki örül, ha látja, hogy írnak a műveiről, legyen az akár negatív is, mert abból is tanul, mondta.
Az irodalmi csemegére eljöttek a szarvasi fiatal írók, költők is, akik az Íróklub hagyományaihoz hűen est második felében fel is olvastak műveikből.