A címben olvasható idézetet nevezte meg előadása kulcsmondatának dr. Janurik Tamás nyelvész, aki őstörténeti szempontok helyett grammatikai oldalról közelítette meg honfoglalásunk időszakát. Találó volt a felütés, hiszen a magyar kultúra napja alkalmából tehette mindezt a Városi Könyvtár telt házas rendezvényén.
A nyelvész professzor fél éven belül már a második ismeretterjesztő, ám egyúttal mindenki számára szórakoztató előadását tartotta a könyvtár intézményében, amely ismét népes közönséget vonzott a kedvezőtlen időjárás ellenére. A szarvasi származású dr. Janurik Tamás, a Kecskeméti Főiskola professor emeritusa, a nyelvtudományok kandidátusa jelenleg a honfoglalás, és az azt megelőző évszázadok nyelvhasználatával foglalkozik, amelyet a Kik is a mi rokonaink? című előadásán a befogadó közönség nagy érdeklődéssel hallgatott.
A hunok és a magyarok közti rokonsági feltételezések miértjét vizsgálva, objektív és tudományos nyelvészeti alapokon nyugvó magyarázatokat fűzött a kérdést illető tévhitekhez. Nem köztudomású tényeket tudtunk meg a hun-avar kapcsolatról, a Kazár Birodalom kialakulásáról és jelentéséről, valamint a megkérdőjelezhető eredetű Iszfaháni Kódexről. A továbbiakban érintette a szittya, a sumér és az etruszk nyelv magyarral közösnek vélt vonásait, pontosabban ennek cáfolatait – habár az első magyarra fordított sumér verset hitelesen prezentálta, bevallottan minden szó az ő tollából származott. Nagyobb szerepet kaptak a török nyelvi hatások, hiszen négy olyan történeti időszak is volt, amikor a két nép valamilyen módon kulturális, így lingvisztikai hatással is volt egymásra. Innen származik megannyi jövevényszavunk (kumandor – komondor, bilicsi – bölcs). Divatos a japán rokonítás is, azonban a több mint 19 nyelven beszélő tanár úr mindenkit lebeszélne arról, hogy japánul tanuljon a nyelvi nehézségek miatt.
Különálló csoportot jelentett az előadás témájában a finnugor nyelvcsalád feltérképezése, amely a legtöbb nyelvészetileg is bizonyítható közös vonást mutatja nyelvünkkel. A kutatók azonban leginkább szociolingvisztikai szempontból vizsgálják mindezt, illetve a rokon nyelvek történeti változásaival foglalkoznak.
A szarvasi Városi Könyvtárba ellátogató és azt megtöltő érdeklődő közönség egy héten belül már a második olyan élménnyel gazdagodott, amely közelebb hozza az embereket, és egyben kinyitja az intézmény falait az új ismeretek felé. Dr. Janurik Tamás lebilincselő előadásával kiváló alkalmat adott erre.
Harencsár Balázs
