Ha azt mondom, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tart, akkor mindenki tudja, hogy a farsangi időszakról van szó. Ha a szó jelentését keressük, akkor a következőt olvashatjuk: „ Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik.”
Aki ott volt február 5-én a Benka Gyula Evangélikus Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola felső tagozatosainak farsangján, az megerősítheti a szó értelmezését. Ebben a délutánban jelen volt a bál, a hagyomány, a mulatság, a lakoma.
Bál, mert iskolánk végzősei által valóban egy bálban érezhettük magunkat. A hölgyek és az urak, a ruhák és az elegancia, a zene és a tánc – egyszóval a bécsi keringő méltó nyitánya volt a rendezvénynek. Szülőknek, nagyszülőknek és pedagógusoknak egyaránt megható és feledhetetlen pillanatokat szereztek a táncosok.
Hagyományok, mert a legkisebbek színpadra idézték a régi szokásokat.
Az 5. b és az 5. c osztály a verseket, csúfolókat, a falusi lakodalmakat, a fonóbeli hangulatot, a vásári kavalkádot, a párválasztási ceremóniákat, a lánykérést és megannyi hajdan volt hagyományt, egy kicsit visszaforgatva ezzel az idő kerekét.
Az 5. a tanulói pedig felelevenítették a régi-régi balatoni nyarak emlékeit, ahonnan természetesen nem hiányozhatott a napernyő, a nyugágy, a strandlabda, a főtt kukorica. A műsorral végképp sikerült megalapozni a vidám hangulatot!
Mulatság, melyet a 6. és a 7. osztályok kínáltak produkcióikkal. Igazi időutazásban volt részünk, hiszen Mátyás korától a némafilmeken át egészen a napjainkban divatos TV reklámokig szinte minden megtalálható volt tálcáikon.
A 6. a gyermeki néhány percre fekete cicajelmezbe bújtak, sőt a macskák tulajdonságait is magukra öltötték. Lopakodtak, settenkedtek, ásítoztak, nyújtózkodtak, körmeiket aggatták, majd vidám táncba kezdtek, melyet a sejtelmes sötét és a villódzó fények igazán látványossá tettek.
Egy új műfajjal ismertetette meg a közönséget a 6. b kis csapata. Íme, a recept: végy néhány leányt és fiút, egy kellemes hangot, egy-két-sok poharat, jól összehangolt mozdulatokat, és ha mindenre figyeltél máris kész a CUP SONG. Nos, bátran állíthatom, a nézőknek „ízlett”.
A mulatságok a királyi udvarokból sem hiányozhattak. A 6. c tanulói Mátyás király udvarába kalauzolták el a „nagyérdeműt”. S ha farsang, hát a király is jelmezbe bújt, egészen pontosan álruhába, és így járt a végére, hogyan is él népe Kolozsváron.
A 7. a osztályosok a hétköznapi hangerejüket szerették volna egy kicsit ellensúlyozni azzal, hogy megidézték a némafilmek korát. Egy kalap, egy nadrágtartó, és persze semmi beszéd. Aki ismeri őket, az tudja: ez utóbbi nem kis teljesítmény tőlük! A dal címe is sokatmondó – vagy inkább „nem mondó” – volt: We No Speak Americano. Avagy: „Mi nem beszélni amerikaiul.” Csak táncolni – bármilyen nyelven.
A párhuzamos osztály bemutatta, hogyan is piheni ki magát egy munkában megfáradt, fiatal háziasszony. Leül a TV elé, és a távirányítón „zongorázva” kedvére válogathat a csatornák között. A lehetőségek tárháza pedig végtelen: híradó, egy elszabadult szarvasi malacról; zenei csatorna táncos lányokkal; vers mindenkinek, a romantikus sorozatok, és persze a kihagyhatatlan reklámok. Reklámok, melyekből kiderül, hogyan főzzünk kínai csirkét, mit tegyünk, ha briliáns elménket elhomályosítaná a nátha, hogy mitől kaphatunk szárnyakat, és hogy a mondatelemzés új időszámításának kezdete az Aldi, ami ugye olcsó. Ha ettől nem lesz valaki pihentebb, akkor semmitől…
A két búcsúzó osztály mindent megtett annak érdekében, hogy iskolájuk sokáig emlékezzen majd rájuk. Övék volt a főszerep a farsang elején is, és a végén is.
Az „a” osztály bebizonyította, hogy náluk katonás rend, fegyelem és figyelem jellemzi a hétköznapokat. Az is kiderült, hogy alapvetően minden tantárgyat szeretnek, tanulni is szoktak, és a táncban sem utolsók. Igaz, az összhang megteremtéséhez szükség volt egy osztályfőnöki figyelmeztetésre – csak szóbelire! – de azt követően olyan egyetértés volt köztük, amelyben visszatükröződött a lassan 8 együtt töltött év.
A búcsú közeledtével talán átértékelődnek az emberi kapcsolatok, a barátságok. Ez érződött a 8. b osztály műsorában is. A táncok, a dalok, a szórakoztatáson túl üzeneteket is közvetítettek: talán nem véletlenül tűzték zászlójukra a „Maradjatok gyerekek!” felhívást, vagy énekelték egy ismert sorozat főcímdalát, mely a barátokra, barátságokra utal. Barátság, vidámság, összetartozás – ez jellemezte a produkciót, csakúgy, mint az osztályt.
Hagyomány, hogy a fináléban iskolánk színjátszó csoportja áll színpadra. Nem volt ez másként az idei farsangon sem, és egy olasz város, Verona életébe csöppentünk bele. De nem a veronai karnevál forgatagába, hanem két család, a Montague-k és a Capuletek viszályába – a Rómeó és Júlia című musical részlete zárta a farsangi bált.
A vidám lakomákról pedig a szülők gondoskodtak, hiszen minden osztályt terített asztal várt a művelődési ház galériáján. A vidám hangulat pedig tovább folytatódhatott az előcsarnokban, ahol az egy kicsit modernebb szokásoknak megfelelően diszkó zárta a 2016-os farsangi mulatságot.
Szabó Józsefné DÖK-vezető
