A legtöbben egész életükben keresik a választ a kérdésre: hogyan lehetünk boldogok? Olykor már a fogalom definiálása is gondot jelent, hiszen a boldog időkről legtöbbször múlt időben, nagy sóhajjal kísérve beszélünk, és csak ritkán tudjuk helyén kezelni a mindennapok kincseit. Dr. Bagdy Emőke ezekben a mindenkit foglalkoztató témákban próbált útravaló jó tanácsokat csepegtetni, egy-két gyakorlatias életvezetési javaslattal kiegészítve.
A magyarok általános közérzetével kapcsolatosan megerősítette, a kérdőívek alapján hazánk a rezignált, elégedetlen népek táborát gyarapítja. Abban az esetben azonban, ha valamivel mélyebbre tekintünk, bevonva a szociális és a családi kapcsolatokat is, kiderül, hogy megvan bennünk a túlélésre törekvés, egyfajta Münchhausen bárói képesség, ami lehetővé teszi, hogy kirángassuk magunkat a mocsárból.
Az elismert klinikai szakpszichológus és egyetemi tanár meggyőződése szerint az ember boldogságra születetett. Az érzés pedig nem elsősorban az anyagi gyarapodásban merül ki, hanem szeretetkapcsolataink elmélyítésében és az élet továbbadásában. Ahhoz azonban, hogy mindezt meg tudjuk tenni, óvnunk, védenünk kell az egészségünket, és meg kell tanulnunk különbséget tennünk jó és rossz között.
– Egy Robert Waldinger nevezetű professzor a Harvard egyetemről nemrégiben megfejtette a boldog élet titkát – tárta fel egy 75 éven át tartó megfigyelés meghökkentő eredményét. Az alapját az a négy kérdés jelentette, hogy mitől lehetünk sikeresek, egészségesek, boldogok és hogyan élhetünk hosszú életet. Az idők során már a negyedik kutatócsoport vezetőnek adták át a stafétabotot, de a vizsgálatok még mindig folynak. Döbbenetes, amit megállapítottak, vagyis hogy aki nagyon jó párkapcsolatot tud kialakítani, nagyon meghitt családi életet tart fenn, de viharok esetén sem hagyja cserben a másikat, ill. mély baráti kapcsolatokat ápol, az boldogabb és egészségesebb.
Sajnálattal szólt arról, hogy egy mentálisan fertőzött világban élünk, ahol az emberekkel úgy bánunk, mint a tárgyakkal. A felhasználó, elhasználó, kihasználó és eldobó társadalmi morál dominál, a felnőtt léthez szükséges felelősségvállalás, adni tudás és elköteleződés ellenben hiányzik. Ebből pedig egyenesen következik, hogy rendkívül nehéz megvalósítani a kutatás által felismert eredményeket.
– Mégis úgy gondolom, ha az ember tudja, hogy mit kellene tennie, de csinálja, akkor ne reklamáljon – vélekedik, elismerve egyúttal azt is, hogy gyakorta hiányzó családi minták miatt a fiatalok nem tanulják meg az élet játékszabályait, és gyakran tévutakra lépnek.
Dr. Bagdy Emőke szerint a pszichológiának többek között ez esetben van óriási jelentősége, mert segít egészséges életre és önismeretre tanítani. Ez utóbbi pedig nem a milyen vagyok kérdésre kell keresi választ, hanem arra, hogy hogyan lettem ilyen.
A szakember néhány egyszerű technikára is felhívta a figyelmet, ami segít leküzdeni a ma emberét jellemző stresszt. A distressz (negatív) és az eustressz (pozitív) stressz közül ugyanis az előbbi háromszor nagyobb mennyiségben ér bennünket, ezért érdemes tennünk a mérleg kiegyenlítéséért. A legegyszerűbb eszközök – vitalitásgenerátorok – minderre a nevetés, az örömszerzés, az érintés és embertársainkon való segítés.
– Egy végtelenül egészségtelen világban élünk. Ki hozza helyre? – tette fel a végső kérdést.
A válasz mi magunk vagyunk, egy megváltozott szemlélettel és azoknak a dolgoknak a megerősítésével, amik igazán fontosak az életben.
