1848. március 15. – ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Az idei évben iskolánk, a GYSZC Székely Mihály Szakképző Iskolája és Kollégiuma (Szarvas) diákjai szerepeltek a városi műsorban, de emellett megemlékeztek az 1848-as dicsőséges márciusi eseményekről az iskolában is, illetve a 10. E és a 11. C osztály tanulói osztályfőnökeikkel (Kita Erzsébet tanárnő és Hortobágyi Pál tanár úr) a Történelmi Emlékút 1848/1849-es kopjafájánál. Felidézték, mi is történt ezen a napon:
– A bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax Fillinger kávéházból indultak el történelmi útjukra.
– Először az egyetemeket járták végig.
– Lefoglalták Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot.
– Tizenkét pont:
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztérium Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés, képviselet egyenlőség alapján.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai status foglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unió, vagyis Erdélynek Magyarországgal egyesítése.
– A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak.
– A pesti városháza elé vonultak, és a városi tanáccsal elfogadtatták a tizenkét pontot. Így a petíció, mint Pest város követelése, mehetett Pozsonyba.
– Megalakult a Közbátorsági Bizottmány. Elnöke Irányi Dániel lett.
– A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon a sajtóvétség miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését.
– A tömeghez ekkor már csatlakozott Nyáry Pál, Klauzál Gábor, és a liberális nemesség más képviselői.
– Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre.
– Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott.
Hortobágyi Pál történelemtanár szavai után elhelyezték az emlékezés koszorúját a emlékoszlopnál, majd közösen elénekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt.