Babák Z
A Magyar Faápolók Egyesülete segít karbantartani azokat az idős fákat, amiknek nagyon magasan vannak elhalt, elszáradt, villámcsapást szenvedett részei, mondta dr. Hanyecz Katalin, a Szarvasi Arborétum vezetője szombaton, amikor három időpontban faápoló bemutatót tartottak.
– Általában megviseli a fákat az itteni klíma, ami Szarvasra jellemző, ami eléggé szélsőséges, van, amikor belvizes részek vannak, van, amikor 40 fok és eső nélküli állapot. Emiatt gyakori a csúcsszáradás a kertben, illetve hamarabb elérik a fák azokat a végső korhatárokat, ami jellemző rájuk. Egy tölgy, ami élhet 400 évig, itt, nálunk esetleg hamarabb elkezd száradni. Hogy minél tovább itt legyen és minél tovább szép maradhasson, ezért ifjító vágásokat hajtanak végre rajta. Ez általában a fa tetején van. Ezeket mi nem tudjuk egyedül megoldani, így szakembereket hívunk, akik alpinista technikával másznak oda fel – mondta a kert igazgatója.
Arra gondoltak, hogy az Arborétumban ezeket a faápolási technikákat bemutatják a látogatóknak is. Kiválasztottak egy-egy fát, amit körbeállhattak a látogatók. Elmondták, hogy azt a fát miért kell kezelni, az alpinisták pedig azt, hogy milyen technikával milyen fűrészt használnak, milyen vágásokat ejtenek, milyen felület marad ott utána, milyen sebkezelést alkalmaznak majd.
– Az arborétumban sok olyan fa található, aminek az idők folyamán gyökérelhalás következtében elszáradnak az ágai. Ezeket az ágakat, főleg az utak mellet és főleg az olyan helyeken, ahol sok látogató mozog, alpintechnikával eltávolítjuk azért, hogy szeles időben ne hulljanak a látogatók fejére. Ez az elsődleges cél. Másodlagosan pedig egészségügyileg és esztétikai haszna is van a dolognak. Egészségügyi szempontból a meghasadt, villámcsapott, leszakadt ágaknak a csonkjait törzssíkban visszavágják az alpinisták, a vágásfelületet pedig lekezelik sebkezelőve. Ezáltal a gombásodás, a további korhadás megállítható – mondta Martin Dániel intézeti mérnök.
Ezeket az ágakat a törzshöz lehető legközelebb kell levágni. Ebben az esetben elkerülhetjük a vízhajtások kialakulását, ami egyrészt csúnya, másrészt pedig túl sok tápanyagot vesz el a fa többi részétől. A bemutatókat úgy állították össze, hogy amit amit a kertben használnak, azt otthon is tudják alkalmazni a látogatók.
Ottjártunkkor az egyesület három ipari alpinistája épp a mamutfenyő tetején, mintegy 30 méteres magasságban dolgozott Dummel Dániel vezetésével, ahol egy villámcsapott részt távolítottak el. Erről Martin Dániel készített drónnal egy nagyon látványos videót.
