A Parlament népjóléti bizottságának alelnöke, szociológus, korábbi szociális államtitkár. 22 éve van a politika élvonalában. A parlamentben a szociálpolitika és az idősügyek legharcosabb szószólója, mutatta be a sajtónak Földesi Zoltán vendégét, Korózs Lajost.
A szocialisták idősügyi szakértője alapos embernek mondja magát. Mindennek utánanéz. Ha találkozik egy adattal, akkor mindig utánajár a kiváltó okoknak. Nem ül fel a sajtónak.
Korózs Lajos egy, a média figyelmét valahogyan elkerülő, OECD által 2015-ben készített nemzetközi vizsgálat néhány adatával kezdte tájékoztatóját, amiből az derült ki, hogy “Magyarország polgárai szerény jövedelemmel rendelkeznek, csekély pénzügyi tartalékuk van, rossz lakáskörülmények között élnek, a várható élettartamuk alacsony, rossz egészségi állapotnak (nem)örvendenek, erős a kasztosodás az országban. A tehetősek egészségesebbek mint az átlag, ennek következtében tovább élnek. A tehetősek, jómódúak gyerekei sokkal jobb iskolába járnak mint a nagyátlag, és kapaszkodjanak meg, a gazdagok, a tehetősek sokkal szélesebb szociális hálóval rendelkeznek, mint a rászorultak, vagy akár az átlag”, mondta.
A 36 országra kiterjedő vizsgálat számszerű adataiból kiderült, hogy a háztartások nettó jövedelmében Magyarország a 31., a jó egészségügyi állapot sorrendjében is a 31., a születéskor várható élettartam tekintetében 32., bérek és egyéb jövedelmek tekintetében 29., az élettel való elégedettségünk mutatójában az utolsók vagyunk a harminchatból.
– Azt hiszem, hogy ez magáért beszél, ezt semmivel nem lehet megmagyarázni – mondta, majd az MTA és a TÁRKI felméréséből idézett néhány adatot. – A magyar társadalom 38 százaléka szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben él. Döbbenetesen magas szám.
A statisztikai adatokra támaszkodva kijelentette, hogy a társadalom kétharmada nem engedhette meg magának, hogy együtt elmenjen nyaralni egy hétre, minden negyedik háztartásból nyilatkoztak úgy, hogy nem engedhetik meg maguknak azt, hogy kétnaponta húst egyenek, még csirkefarhátat sem, minden ötödik háztartásban nem tudnak télen megfelelően fűteni, minden 9-10. háztartásnak van rezsihátraléka. 252 ezer háztartásban nincs mosógép. 550 ezer ember él dohos, büdös, vizes körülmények között, miközben lakásfelesleg van Magyarországon.
– Éppen ezért mi azt mondjuk, igen, fizetésemelés kell az embereknek, fizetés- és nyugdíjemelés kell az embereknek – mondta, és egy helyi példát is hozott a KSH honlapjáról. – Az egészségügyben és a szociális szférában fizikai munkát végzők nettó havi jövedelme nem éri el a 70 ezer forintot Békés megyében.
– Az ország egyik legszegényebb megyéjéről van szó Békés megyében. tudom, ez az itt élő embereknek kicsit fáj, rosszul esik, de hát a statisztika nyelvén néhány mutatóban már Békés megye Szabolcs, vagy Borsod megye mögött van. Az ország egyik legszegényebb kistérsége a sarkadi – evezett békési vizekre Korózs Lajos.
– Békés megye az ország legöregebb megyéje. Sajnálatos módon ez a demográfiai helyzet azért alakult ki az elmúlt években, mert Békés megyéből az egyik legnagyobb az országban az elvándorlás. A fiatal és a középkorosztály itt hagyja ezt a megyét, ezért borul a demográfiai egyensúly, ami eddig egyensúly volt, ezért borzasztóan elöregedik a megye – állapította meg, ezért fizetés és nyugdíjemelést követelnek, mert azok a nyugdíjak, ill. nyugdíj jellegű juttatások amit ma az arra jogosultak kapnak, az ország szégyene.
Sajtótájékoztatója után Korózs Lajos a Civil Házban lakossági fórumon találkozott a párt szimpatizánsaival, ill. a téma iránt érdeklődőkkel.
