1914-ben, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia belépett a háborúba rettenetesen alacsony szinten volt a repülőtechnikája. Míg a franciáknak kétszáznál is több, az angoloknak 90, az oroszoknak 260 körüli repülőgépük, valamint a a németeknek 232 gépük volt, a monarchia csak 68 géppel és 85 pilótával rendelkezett, tudtuk meg az 1915-ös évet vizsgáló első előadássorozat harmadik eseményén Takács Mikóstól a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében.
Az első, 1783-as hőlégballonos repüléstől kezdődően előadásában bemutatta a repülés, azon belül pedig a harcászati repülés fejlődését a világban, ill. az Osztrák-Magyar Monarchiában.
A Hőlégballonokat eleinte felderítőrepülésre, ill. tüzérségi megfigyelő és irányzó feladatokra használták, majd 1849-ben az osztrákok először használták konkrét hadászati csapásmérésre Velence bombázásakor. A világ minden jelentősebb hadserege használta ezeket az akkor modern technikának számító eszközöket megfigyelésre. Részben ezekre alapozva az Osztrák-Magyar Monarchiában 1890-ben hoztak létre egy légjáró alakulatot. Ebből nőtt ki az a repülő fegyvernem, amivel beléptünk az I. világháborúba.
– 1914-ben felkészületlenül érte a háború az Osztrák-Magyar Monarchiát, kevés hőlégballonos alakulata volt, nem volt mobilizált, egy léghajója volt a Purceval. Ha összehasonlítjuk a világ más hadseregeivel és repülő alakulataival, nagyon lemaradtunk – vonta le a következtetést Takács Miklós kutatásaira alapozva.
Magyar vonatkozású érdekesség, hogy Schwarz Dávid alkotta meg a merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajókat, amire már motort szereltek, és amit Ferdinand von Zeppelin tett ismerté.
Csak 1913-14-ben kezdtek Magyarországon repülőgépgyárak működni. 1915-16 közepéig nem volt a Monarchiának erősebb fegyverezettel rendelkező repülőgépes alakulata, sőt, az első gépek fegyvertelenek voltak. Gyakorlatilag a szolgáltai pisztolyát vagy karabélyát használhatta a pilóta egy légicsatában.
A légijárművek hadászati alkalmazása igazából 1915 után kezdett érdekesebbé válni. Erről talán az I. világháború későbbi éveiről szóló előadásokban még visszatérnek a múzeum szervezői által felkért előadók, talán pont Takács Miklós.
Az előadássorozat holnap, 22-én pénteken este 17 órakor folytatódik, amikor a muszlim hadifoglyok magyarországi helyzetéről lesz szó dr. Seres István kutatásaira alapozva.
