Babák Z
Jordán Ágnes öcsödi néprajzos nyitotta meg a hét elején a kubikosok tiszteletére rendezett kiállítást a békésszentandrási könyvtár galériáján. Ahogy azt Jordán Ágnes mondta, a 44-es, ill. a Körös mellett a közös kubikos múlt is összeköti a két települést.
A magyar néprajzi lexikont hívta segítségül, hogy definiálja a kubikos fogalmát.
A kubikos, kubikus, kubis: a német Kubikmeter ’köbméter’ szó első tagjából. A mezőgazdasági és az ipari munkás közötti átmeneti típus, olyan szakosodott vándormunkások voltak, akik az ármentesítési, folyószabályozási, út- és vasútépítési, továbbá építkezési földmunkákat végezték. (Magyar néprajzi lexikon)
Talán szemléletesebben fogalmazta meg Tömörkény István egy elbeszélésében.
…ha hívják a kubikost, megindul s megy, amíg oda nem ér, ahol az okosok úgy találták ki, hogy az anyaföldet el kell hordani egy helyről másra. Elmegy hazulról. Hogy háromheti lesz-e a munka, vagy félesztendei, az mindegy. Ő az az ember, aki mindenét magával viszi. A talicskában van egy zacskó tarhonya, kis készségben só és paprika, amely fűszerszámok nélkül útnak indulni nem tanácsos, továbbá szalonna, a pálinkás butykos, azok tetején a gyékény meg a suba, még feljebb az ásó meg a lapát, valamint hogy a talicska nyelére van akasztva a bogrács. A bicska, a dohány, a pipa és a masinatartó a zsebben van. Ez ama készség, amivel a kubikosember akár többhónapos távollétre is elindul. Nem nagy fölszerelés, de neki elég.
“Nagy becsülete volt a kemény, erős, nagy földmunkabeli tapasztalatokkal rendelkező alföldi kubikosoknak Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Ausztriában is, mondta Jordán Ágnes.
1846-ban kezdődött a Tisza szabályozása, ill. a hazai folyószabályozási munkálatok az országban. A vasúti töltések építése, javítása mellett főként ezeknél a munkáknál alkalmazták a kubikosokat, hogy elképzelhetetlen mennyiségű földet termeljenek egyik helyről a másikra. Nekik köszönhetően az addig medrükből kilépő folyók lakosságra, családjukra jelentett veszélye megszűnt. Gyomaendrőd és Szarvas között 11 helyen rövidítették le a Körös medrét, amivel a szakasz hossza közel egyhetedére, Szarvas és Öcsöd között három átvágással egynyolcadára csökkent az adott folyamszakasz.
A számtalan fotó mellett a kiállítás részét képezik a kubikosok jellemző eszközei is, köztük egy szentesi típusú talicska is. Ezt az eszközt szabványosították, mert sokkal könnyebb volt, mint a szegedi, dorozsmai vagy makói talicska. Tömegközéppontja annyira elöl volt, hogy a föld tömegének 70%-a a kerékre terhelődött.
Hévízi Róbert, a Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület elnöke a kiállított tárgyak közé tette nagyapjának hámját is, ami a talicska emelésében könnyített sokat a kubikosoknak.
A kiállítás a könyvtár nyitvatartási ideje alatt tekinthető meg.
