Április 30-án, szombaton 17 órától lesz az I. világháború 1915-ös évéről szóló sorozat utolsó előadása a Tessedik Sámuel Múzeumban. Ebben a 101-es gyalogezred 1915-ös harcairól tart majd előadást Sőregi Zoltán.
Az elmúlt hét péntekjén dr. Seres István az I. világháború muszlim hadifoglyairól tartott előadást, akit arról kérdeztünk az előadás előtt, hogy hogy kerültek pont most az 1915-ös muszlim hadifoglyok a múzeumba. Semmi aktuálpolitikai dologra nem kell gondolni, véletlen egybeesés.
A Monarchia területén levő fogolytáborokba összegyűjtött muszlim vallású hadifoglyok között végzett tudományos kutatásokról beszélt előadásában. A legnagyobb ilyen tábor egy Eger nevű cseh város mellett volt, ahol 30 ezer muszlim katonát őriztek az orosz hadseregből, egy kisebb kontingenst pedig Esztergom-Kenyérmezőn.
– A Esztergom-kenyérmezei hadifogolytábor tele volt izgalmas arcokkal. MTA nyelvészek, finnugrisáták, turkológusok, zenekutatók, genetikusok járták a táborokat egyészen a háború végéig és kutatásokat végeztek – árulta el dr. Seres István. – Az Orosz Birodalom területén nagyon sok török nép élt, tatárok, baskírok, kazáni tatárok, krími tatárok, kumkök, kirgizek, szibériai törökök, türkmének, csuvasok. Amikor a háború kitört, őket ugyanúgy sorozták, vagy önkéntesnek jelentkeztek, vagy eleve hivatásos katonák voltak. Az összecsapásokban hadifogságba estek, és ezeket a katonákat Esztergom-Kenyérmezőn összpontosították, de 1915-ben rájött a Monarchia, mivel szövetségben voltunk Törökországgal, hogy ezeket a muszlim katonákat jó lenne egy közös táborba hozni.
Azért is gyűjtötték őket össze, hogy meg tudják őket dolgozni, mondta a szentandrási származású turkológus. A szövetséges Törökországból érkeztek imámok és egyéb megdolgozóemberek, hogy rávegyék őket, hogy csatlakozzanak a török hadsereghez, vagy a későbbiekben Oroszországban beépített emberként a törököknek dolgozzanak.
“Döbbenetes, hogy milyen jó körülmények között éltek, ahhoz képest, hogy a mi katonáink milyen helyzetben éltek pl. az Orosz Birodalom területén, válaszolta a körülményekre vonatkozó kérdésünkre dr. Seres István. A táborban színdarabokat adtak elő. Az egeri hadifogolytáborban tíz színdarab született amatőr színészekkel és rendezőkkel. Lehetőséget kaptak arra is, hogy asztalos műhelyekben kézműves tárgyakat készítsenek, makettektől kezdve gyerekjátékokon át mindent készítettek ezek a katonák. A szövetséges Törökország, akkor még Oszmán Birodalom nagyon szigorúan figyelte, hogy milyen körülmények között tartják ezeket a hadifoglyokat.
Nem sok ilyen adódott a világtörténelemben, hogy egy ilyen helyzetet kihasználjanak a tudósok. Kúnos Ignác, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt az első számú kutatója ezeknek a táboroknak turkológusként. Hatalmas gyűjtést végzett. Ezt a gyűjtést próbálja most dr. Seres István összeszedni, koordinálni, rendszerezni. Nem egyszerű, mert a levéltárakból, múzeumokból egészen a leszármazottakig, a Kúnos család tagjaiig terjed a kutatómunka. Hatalmas koordinálatlan anyag és képanyag vár feldolgozásra. Ebből mutatott be egy töredéket rengeteg képpel pénteken, a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében.
