Az érettségi tantárgyak sorából egyértelműen a matek az, amin szinte minden diák szeretne mihamarabb túl lenni. Május 3-án összesen 73 gimnazista – köztük két fő emelt szintet író – sorolhatta magát azon szerencsések közé, akiknek ez megadatott. A mumusnak számító feladatsor megoldására a diákoknak 3 óra állt rendelkezésre, részenként 45, ill. 135 perc.
– Elégedetten adtam le a tételsort, remélem, hogy jól is sikerült. A második részben volt két nagyon egyszerű egyenlet, statisztikaszámítás, egy trapéz belső szögeinek számítása, az utolsó feladatban pedig gyertyáknak kellett a térfogatát és valószínűséget számítani. A végén három feladatból egyet ki lehetett hagyni. Nekem a koordináta geometriás nem tetszett, azt nem oldottam meg – összegzi a délelőtt megpróbáltatásait az orvosira készülő Olasz Imre.
Becslései szerint dolgozata 90-100% közötti szintet ért el, ami megfelelne a várakozásainak. Barátnőjének, Sárinak már kevésbé meggyőző a mosolya. Az első feladatrészt ugyan ő is könnyűnek találta, de a folytatásban már akadtak fejtörő példák.
– Összességében nehéz volt, de azért bízom benne, hogy négyest sikerült kihoznom belőle – mondja, miközben lélekben már a másnapi történelem érettségi felé kalandozik.
Az épületben időközben már vastag stócokba rendezték a borítékokba zárt dolgozatokat. A javításra egy napot még várni kell, akkor érkeznek meg ugyanis a javítókulcsok. Azokon pedig állítólag még sok minden múlhat.
– Mi a próbaérettségit is úgy írattunk, hogy kaptunk egy központi feladatsort, és hozzá egy központi útmutatót. Számomra meglepő volt, hogy szokatlan helyen voltak a részpontokat elválasztó vonalak, vagyis sokkal rosszabbul volt pontozható, mint eddig bármelyik évben –összegzi a korábbi tapasztalatokat Kituljak Eszter pedagógus.
Rámutatott, az érettségi első fele a tantárgy minden részterületét felölelte, a halmazelmélettől, az egyenleteken, a logikán, a sorozatokon és a geometrián keresztül egészen a gráfelméletig, míg a második felében elmélyültebb tudásról kellett számot adni.
Az érettségit követő beszélgetésekből arra következtetett, a diákok az első feladatlapnál nehezebbre számítottak, a második viszont – tudásszinttől függően – erősen megosztotta őket. Jó hír azonban, hogy nem volt olyan diák, aki a második egység egyetlen feladatához sem tudott volna hozzákezdeni.
– Összességében korrekt feladatsor volt, alkalmas arra, hogy azoknak a gyerekeknek a tudását mérje, akik szorgalmasan készültek az érettségire – erősítette meg Kitajkáné Szántai Mária igazgatónő is az elhangzottakat, a matematika szakos szaktanár szemüvegén át.
A javítási határidő május vége, ami nem is tűnik olyan hosszúnak, annak tükrében, hogy átlagosan 2-3 órát kell rászánni egy-egy dolgozat javítására.
