Szombaton délután tartották a Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete alapításának 25. évfordulóját. Az ünneplés előtt kérdeztük Gombár Györgynét, Hajnit arról, hogy vissza–, vagy előretekintés a jellemző a negyedszázados évfordulójukra.
– Mindkettő. Természetesen megköszönjük azoknak, akik annak idején megalapították ezt a nagy családot azt, hogy egyáltalán lehetőséget adtak nekünk arra, hogy ilyenbe részt vegyünk, hogy igazi közösséggé váljunk, ugyanakkor előre tekintsünk, hiszen reméljük, hogy minél többen csatlakoznak hozzánk, minél több fiatal, hogy tovább vigye ezt az egyesületet.
1991-ben 36 tagcsalád alakította meg az egyesületet. Ma már 120 tagcsalád alkotja a NECSÉ-t, amiben közel 500 gyereket nevelnek. Az elmúlt 25 évük alatt is az elsők mindig a gyerekek voltak, mondta az egyesület elnöke.
– Szeretnénk folytatni amit eddig csináltunk. Nagyon sok programot szervezünk, mindig próbálunk részt venni a városi rendezvényeken. Próbálunk segíteni a nálunk is rászorulóbbaknak, pl. a roma nemzetiségi önkormányzatnál rendszeresen részt veszünk játszóházakkal, foglalkozásokkal. Rengeteg gyerekprogramot csinálunk, gyerekfelügyeletet, kézműves foglalkozásokat, kirándulásokat, táborokat és ezt szeretnénk a jövőben is, mint ahogy a ruhaadományok osztását, adományok közvetítését a tagcsaládjaink körébe, akár bútorokat is közvetítünk, mindenfélét – foglalta össze tevékenységüket Gombárné Hajni.
Játszóházak, sportrendezvények, télapó-ünnepségek, karácsony, sorolja. Rengeteg pályázatot nyernek, amikből meg tudják valósítani a programjaikat. Anyagi támogatást sajnos nem tudnak adni, hiszen nincs erre forrásuk és pályázni sem lehet ilyesmire. Tervezték, hogy létrehoznak egy krízisalapot. Költségvetésük kicsivel több mint kétmillió, ami szinte mind a pályázatokból áll össze. Tagdíjbevételük alig-alig van, így a krízisalap csak terv marad. A tagdíjak befizetésénél sem a morállal van baj, állítja az elnökasszony, hanem nincs miből befizetni, hiszen mindenhol nagyon sok a gyerek.
Kis lépésekkel haladnak az egyesületben előre. Ezek közül talán az egyik legjelentősebb az volt, amikor saját székházra tettek szert, és kellett tovább osztozniuk másokkal egy kis irodán. Ez most stabil bázisként funkcionál. Annak a rendbetételét is a tagok munkájából tudták megvalósítani.
A 25. születésnap ünnepélyes mivoltának a köszönetnyilvánítások hosszú sora adott hangsúlyt, amiben megköszönték az alapítóknak az ötletet és belefektetett energiájukat, ill. a segítőknek, akik nap mint nap mellettük állnak könyvelési, a székház körüli karbantartási munkákban, vagy a programok szervezésében, lebonyolításában.
