Az idén június 9-13-a között megrendezett ünnepi könyvhetet 87., a hozzá kapcsolódó gyermekkönyvnapok 15. alkalommal tartották meg. Hozzá alkalmazkodva Szarvason a városi könyvhetet a Városi Könyvtár vezetője, Baginé Tóth Erika nyitotta meg pénteken a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében. Ezen szarvasi alkotók keze alól kikerült öt kötetet ismerhettek meg az olvasók.
– Ezekben a napokban országszerte a frissen megjelenő és közönség elé kerülő alkotások a főszereplők. Úgy gondolom, hogy Szarvason büszkék lehetünk arra, hogy az ünnepi könyvhéten több szarvasi alkotó is megjelenik és csatlakozik évről-évre új művekkel a fővárosi rendezvényen is, azaz országos olvasóközönség elé lépnek sokan tőlünk – mondta Baginé Tóth Erika.
Kántor Zsolt Az idő szaván fogja a nyelvet kötetét felesége, Hanzó Ildikó, Molitorisz Pál Szarvasi emberek című kötetének második részét dr. Pataki István, Litauszki Gábor Petróleumját Bíró Gyula, Harencsar László Egy talicska apró majmát dr. Dezső István, és Szabó László rajzaival és Adamik Zsolt írásaival szerkesztett lokálpatrióta kifestőkönyvét Hegedűs Éva mutatta be.
Írói pályájának tizedik kötete, amiben a megszokott, hitbéli töltekezéssel teli filozofikus verseket olvashatunk. A költő így töpreng új kötetéről:
„Van szava a nyelvnek? Benne van-e a szó a nyelvhúsban? Vagy a szélén ül a nyelvnek és lógatja a lábait a tengerbe. A nyálba. Vagy testrésze a nyelvnek a szó. A füle vagy a szája? Netán a lába. A szavak lábán közlekedik a nyelv? Tehát: megragadja az idő a nyelv grabancát. Mit akar tőle? Lehet, hogy semmit. A szavak értelme szerint viszont a nyelv mondhatott valamit, amin az idő rajtakapta. Szaván fogta egy ígérete miatt? Lehet. Nézzünk bele az idő naplójába! Mit ígért a beszéd? Még az is lehet, hogy mi is szaván fogjuk az időt. Mert föltörjük a kódját és megállítjuk a nagy rohanásban. S akkor nem lesz többé idő. Csak nyelv. És szó. Akkor minden rendbe jön.”
A Lőwy Árpád monográfia, Szarvasi költők és a Szarvasi emberek írója, az ismert és elismert helytörténész így mutatja be legújabb kötetét:
„Két éve, 2014 könyvhetén jelent meg a Szarvasi emberek c. kötetem, mely azon korábbi írásaimat tartalmazta, melyek megfeleltek e címnek – szarvasi emberekről szóltak. Ez a könyv is – mint az első kötet – kivételes a szarvasiak számára; kivételes, mert kizárólag szarvasi polgárok életével, pályájával ismerkedhet meg az olvasó. Sokukat a feledéstől menti meg e kötet. Felgyorsult, rohanó világunkban gyakran tűnnek el szinte nyomtalanul az emberi életeknek még az emlékei is.
A „Szarvasi emberek” közül nem mindenki szarvasi születésű, de valamennyien városunk jeles, vagy egyszerűen csak jellegzetes, néha már kevéssé ismert polgárai voltak, pályájuk szorosan kapcsolódott településünkhöz.
Ezúttal az elmúlt két év termését, hat írást olvashatunk a Szarvasi emberek II. címmel.
Kiket ismerhetünk meg e könyvből?
– városunk életében közel egy évszázadon át meghatározó szerepet játszó Haviár család tagjaival,
– az Anna-ligeti kastély használóival, lakóival,
– Réti Sándor kereskedővel és családjával,
– Furár Jani bácsival, az Árpád Étterem fiatalságunkat idéző zenekara vezetőjével,
– édesapámmal dr. Molitorisz Pál ügyésszel valamint
– a tragikus sorsú Keresztúrszki Ida életének történetével.
Olvassák olyan szeretettel a kötetet, ahogy megírtam.”
Litauszki Gábor első kötete a Petróleum, amit ő maga így ajánl olvasóinak:
„Az 1930-as években a tőzsdei alkuszok azt tartották, aki elmegy szabadságra, az végletesen lemarad az üzletben. Egy ideje ez már úgy módosult, aki elmegy ebédelni, az lemarad… Közelítve az irodalom felé: Hollywoodban forgatókönyvet eladni egy kezdő számára a lehetetlenséggel határos, hacsak a producert a liftben meglepve 30 mp alatt képes eladni a sztorit. És egyre inkább így van ez a könyvek piacán: ha a mű az első mondataival nem kelt érdeklődést, az olvasó már nyúl a következő kötetért. Mert manapság hatalmas a kínálat, a választék, a felhozatal háztáji zöldségből, mosógépből, felvágottból, életstílusból, mobilapplikációból, társadalmi paradigmából – Fukuyamától O. Viktorig. Meg irodalomból. Ezért rögtön abba is hagyom az előszó írását, remélve egyfelől, hogy a kellő érdeklődést már felkeltettem, másfelől ha mégsem, az itt jövő írások azt megteszik.
Az előszók hagyományos szerepe miatt azért néhány szót ejtek e könyvecske tartalmáról: Első kötetes szerző művét tartja kezében az olvasó, és különböző természetű írá-sokkal lesz alkalma találkozni, különböznek térben és időben, terjedelemben, a téma feldolgozásának technikájában. Novella és elbeszélés, glossza, kroki, zsáner, publicisztika…és ez nem bizonytalanság, inkább keresgélés a témákban, és keresgélés az olvasók érdeklődésének a világában.
Mindezeket tehát ajánlja az olvasó figyelmébe és türelmébe – a szerző.”
Harencsár László a mesék (Mese és valóság) és a szívhez szóló történetek (Egy híján húsz, Gyöngyös) után humoros, szatirikus írásait adta közre ebben a kötetben. Bodrogi Gyula a Nemzet Színésze így ír a könyvről: „Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretnek mosolyogni, nevetni. Azoknak, akik szeretik a humort, a groteszk, az abszurd humort, a szatírát, a bohózatot, a kabarét… bármilyen humort. Én sokat nevettem, amikor Harencsár Laci írásait olvastam. Olvassák el Önök is, mosolyogjanak, nevessenek sokat!”
A két szerzőt kis híján fél évszázad választja el egymástól, de sokminden össze is köti. Többek között Szarvas. A kifestőkönyv rajzait Szabó László iparművész, a Foky Ottó által tervezett bábfigurák életrekeltője készítette, a szövegeket pedig Adamik Zsolt, író, újságíró mesekönyvek szerzője társította hozzájuk. Reméljük a végeredmény tetszik majd a kisebbeknek és a nagyobbaknak is.
A rendezvény főrendezője a Digitális Kalamáris Digitális Nyomda tulajdonosa, a Szarvas és Vidéke Önkormányzati Hetilap főszerkesztője, Tatai László volt. A díszletek dr. Demeter László magángyűjteményéből származtak.
