Lassan véget ér a tanév, befejeződtek a szóbeli érettségik, így örömmel tettünk eleget a nagyváradi Ady Endre Elméleti Liceum kérésének, miszerint a kollégák látogatást tennének iskolánkban egy szarvasi kirándulás során. A kapcsolat egy korábbi Rákóczi Szövetség által rendezett eseménynek köszönhető, ahol a kollégák megismerhették egymást. A találkozóra június 24-én pénteken délelőtt került sor, ahol iskolánk a kánikulai melegben kis fogadással várta a váradiakat. Az út fáradalmait kipihenve vendégeink a pogácsák mellett megkóstolhatták a szarvasi kolbászt is, melyet Kituljak Eszter kolléganőnknek köszönhettünk. A tetszési index maximális volt. A kis kikapcsolódás és kölcsönös bemutatkozás után végigjártuk az iskolát. Vad Márta igazgató asszony elmondása szerint, ha pedagógusok találkoznak elkerülhetetlen, hogy az iskoláról is szó legyen. Ennek megfelelően valóban nagy érdeklődéssel járták végig a szaktantermeket, Öveges labort és tekintették meg kétszáz év emlékeit az iskolavezetés kalauzolásával. Mi szívesen büszkélkedünk új iskolánkkal, mert úgy véljük, mindenki sokat tett, hogy optimális feltételeket teremtsünk az oktatáshoz. Vendégeink is elismerően nyilatkoztak a látottakról és nagyon sok fényképpen örökítették meg az arra érdemes részleteket. Egy csoportképpel zárták az iskolai látogatást és kezdődhetett a város felderítése.
Azt minden ide érkezőnek tudnia kell, hogy Szarvas megismerésére nem elég egy nap, ezért a program tervezésénél már választani kellett. Kollégáink az Arborétum, a Mini Magyarország mellett egy sétahajózás mellett döntöttek. Előtte azonban segítségünkkel megismerhették a Történelmi Magyarország Közepét jelképező emlékművünket. Eredetileg sétát tettünk volna az Emlékúton is, de azt a rendkívüli hőség miatt az árnyasabb Erzsébet – ligeti Körös partra váltottuk. Elsétáltunk a fahídon a Vízi Színházig, gyönyörködhettünk a mocsári ciprusokban. A közös programot a Millenniumi emlékmű előtt zártuk, mely a Körös parttal és a Bolza kastéllyal alighanem az Alföld egyik legszebb helye. A nap nélkülünk zárult, vacsora a Vadászkürtben, városnézés és éjszakába nyúló hazaút. Reméljük megérte meglátogatni iskolánkat, városunkat.
Bízunk benne, hogy az eredményesen induló kapcsolat nem szakad meg, és mindkét fél előnyére szolgál majd. Talán a következő alkalommal mi teszünk tátogatást Nagyváradra…
Molnárné Tóth Katalin, Molnár Béla
