Az elmúlt másfél évszázad alatt felfoghatatlanul nagy utat tett meg az ember a világegyetem felfedezésében, köszönhetően elsősorban a felgyorsult műszaki fejlődésnek. A Szarvasi Amatőrcsillagászok Baráti Köre ezt a témát boncolgatta legutóbbi összejövetelén is, a Naprendszeren kívüli csillagokra fókuszálva.
– Az 1850-60-as években készült az első felvétel a Holdról, kb. 20 perces expozíciós idővel. Ma egy amatőrcsillagász egy átlagos fényképezőgéppel a másodperc századrésze alatt részletesebb képet tud készíteni – szemlélteti egy példával a zongorázható különbséget Szklenár Tamás, a csapat motorja. Jelenleg 13-13,5 milliárd fényévre látunk el, vagyis ez már közel van az univerzum korai stádiumához. Olyan képet is készített pl. a Hubble űrtávcső, ami egymilliárd évvel az ősrobbanás utáni állapotokat tükrözi.
Az előadó részletesen bemutatta a technikai forradalom nagyobb ugrásait, végigkísérve, hogyan lett a távcső mellett rajzoló szakcsillagászból fotólemezeket, dagerrotípiákat, később pedig CCD felvételeket készítő felfedező. Ahogyan fogalmazott, rendkívül felgyorsult az adatrögzítési sebesség és a műszerek érzékenysége, amelynek eredményeképp ma már leírhatatlan mélységben képesek a csillagászok feltérképezni a világegyetemet.
A fejlődés tempóját igazolja az is, hogy az elmúlt 20-30 évben számos olyan kérdést sikerült megválaszolni, ami eddig csak elméletben létezett. A közeljövő egyik nagy mérföldköve pedig egész biztosan a Marsra szállás, amely Szklenár Tamás szerint csupán idő és morális dilemmák – mint pl. az utazás csak oda szól – függvénye.
– Jelenleg nem az emberi küldetések vannak előtérben, hiszen pl. a Marson is több marsjáró dolgozik, amik ugyanúgy képesek feltérképezni a bolygó felszínét. Ezen kívül jó néhány problémát orvosolni kell, mint pl. hogy miként lehet olyan mennyiségű muníciót magukkal vinni, amely az ott dolgozó kutatókat évtizedekig képesek ellátni – elmélkedik a sorsdöntő küldetés feltételein.
A klubdélutánon a nagy hőség miatt kevesebben jelentek meg, mint korábban, az általános érdeklődés azonban nem csökken a szakterület iránt. A legifjabb amatőrcsillagász az alig 9 éves Csanád volt, aki már két éve látogatja az előadásokat.
– Van egy könyvem a bolygókról, azt szoktam otthon nézegetni. Elég sok mindent tudok már a Naprendszerről, de mindig tanulok valami újat – mondja kissé megszeppenve.
A baráti kör – hasonlóan az iskolákhoz – ugyancsak nyári szünetet tart. Aki azonban a legforróbb hónapokban is szeretne ismerkedni az égbolt csodáival, július végén, egy előre meghirdetett időpontban távcsöves megfigyelésen vehet részt a csillagászpalántákkal.
