in , , ,

Közel tíz mozgásformával ismerkedtek a Fitness táborban

Napi 4-5 óra intenzív mozgásban volt része, aki a nyári szünetben a Fitness táborra voksolt. A július 4-8-a között futó turnus kihívásait a legtöbben mosolyogva vállalták, és érdeklődve vetették bele magukat a különböző mozgásformákba. Napközben ugyanis fitball, bosu, kiddance, Wing-Tsun kung fu, sorversenyek, zumba és néptánc váltakoztak, de a négy fal közül kimozdulva lehetőségük adódott úszni és kerékpározni is.

– Délelőtt és délután is beiktatunk rövidebb edzéseket, de közöttük természetesen szusszanunk egy kicsit. Célunk, hogy a gyerekek kipróbáljanak többféle mozgásformát, és megtalálják a számukra legmegfelelőbbet – részletezi Új Sára, az egyik táborvezető a kialakított tematikát.

Szerda délelőtt is ez a kettősség volt érzékelhető. Míg a csoport egyik fele a Margócsy-terem falai között ismerkedett a fitball sokszínű felhasználási formáival, addig a szomszédos helyiségben a kézműveskedésé volt a főszerep. A táborozók gyöngyöt fűztek és színeztek, hogy délután újult erővel vessék bele a Békésszentandrásra induló biciklitúrába.

– Elég jól bírom. Azt látom, hogy a kicsiknek elég fárasztó egy-egy nap, bár bevallom, este már jól esik az alvás. Szerintem fontos, hogy minél többet mozogjunk, mert így maradhatunk egészségesek, és felnőtt korunkban sem hízunk el – állítja a 12 esztendős Szécsi Lola, aki már visszatérő vendége a tábornak.

A strapabíró gyerkőcöket ennek ellenére megizzasztották a 45 perces edzések. Ottjártunkkor a délelőtti óra utolsó percei zajlottak, amikor már a lelassult mozdulatok is erősítették a fizikai megterhelést. Arra a kérdésre pedig, hogy ki fáradt, a csoport felének magasba lendülő keze jelezte, eljött az ideje a pihenésnek.

– Nekem a mozgás az életem. Iskolaidőben heti háromszor járok aerobikra, ilyenkor csak két edzést tartanak. Itt nagyon tetszik, hogy többféle eszközt ki lehet próbálni, és jó a társaság is – mondja Sechna Dorina, aki néhány nap elteltével már otthonosan mozgott a közegben.

A tábor vezetői, Sára és Berta szerint rendkívül fontos, hogy a gyerekek már kicsi koruktól kezdve rendszeresen mozogjanak, a későbbiekben ugyanis rendkívül nehéz ebbe az irányba elmozdítani őket. Szerencsére azt tapasztalják, hogy a 21 táborozónak lételeme az aktív élet, így könnyedén be tudták vezetni őket a különböző mozgásformákba.

A tábort pénteken batyus záró bulival búcsúztatják el, hogy feltöltődve folytathassák augusztus 1-5-e között, a második turnusban.

Vélemény, hozzászólás?

in , ,

„Hepehupás, vén Szilágyban” a benkások

A táborozás mindenki számára a  sok játékot, jókedvet, tábortüzek melletti énekléseket és kirándulásokat jelenti. Az évek során azonban gyakorló pedagógusokként egyre inkább meggyőződésünkké vált, hogy az alsós évek alatt megszerzett tudást, úgy tudjuk még jobban elmélyíteni tanulóinkban, ha ezek az ismeretek megelevenednek, kézzel foghatóvá válnak a gyerekek számára.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy mit tudunk a gyerekeknek élőben bemutatni a tananyagból és hogyan tudjuk ezt mégis úgy átadni, hogy ne vegyék észre, hogy a játék és jókedv közepette mennyit tanulnak és tapasztalnak.

Olyan tájegységet szoktunk választani, ahol kulturális, néprajzi, irodalmi, természeti értékek elevenednek meg. 2016. nyarára Szilágycsehre esett a választás.

Gyerekek!

Az utazás során többször hallhattátok a „Hepehupás vén Szilágyban” kifejezést és megtapasztaltátok milyen a hullámzó domboldalak között utazni vagy egy hegységen átkelni a szerpentinen.

A határtól több száz kilométerre olyan közösségbe csöppentünk, ahol még sokan beszélik a magyar nyelvet és fontosnak tartják, hogy gyermekeik magyar iskolában tanuljanak. Az ott töltött pár nap alatt meglátogattunk 2 magyar iskolát Szilágysomlyón és Szilágycsehen. Felkerestük Nagybányán az Ásvány Múzeumot és a skanzent. Hűsültünk a Bódi-tó partján és építettünk gátakat a patak eltorlaszolására. Izgalmas túránk volt a Sárkányok kertjében. Gyönyörködtünk a zsibói botanikuskert növényritkaságaiban, ámuldoztunk a japán- és rózsakertben és figyeltük az árnyékban megbúvó állatokat. Megismertünk egy olyan kis közösséget Csórán, ahol hálából a nevelőszülőket egy templommal ajándékozták meg. Visszamentünk az időben közel 2000 évet, amikor egy római kori feltárt romvárossal falai között sétáltunk. Átmentünk lovas kocsival a szomszédos faluba, Völcsökre. És ha nem kirándultunk akkor rajzoltunk, fociztunk, fagyiztunk, néztük a meccset vagy éppen a tábortűzi műsorhoz készültünk.

Érdekes volt a szilágysági vidék, hiszen a szomszédunkban legeltek a tehenek, kecskék szaladtak a gazda előtt, este a csorda miatt leállt az úton a forgalom  és a lovas kocsi teljesen megszokott látvány volt az utcákon.

Remélem  a tábor elérte célját,  mert sokat  tanultatok, szórakoztatok, jó kedvűek voltatok. Köszönöm a nevetekben azt a sok finomságot, amivel szüleitek útnak indítottak és köszönöm a tanító néniknek a sok segítséget és a türelmet.

Védőné Dobrotka Edit

„Hepehupás, vén Szilágyban” a benkások

A 30 éves PG Csoport koncertje a Vízi Színházban