Szarvas várossá avatásának 50. évfordulóját egy, a Tessedik Sámuel Múzeumban zajlott kerekasztal-beszélgetésen kívül nem kísérte semmiféle csinnadratta. A fél évszázados évforduló napján Mihaleczné Kovács Mária moderálása mellett dr. Molitorisz Pál amatőr helytörténész és dr. Pataki István, Szarvas utolsó tanácselnöke emlékezett vissza 1966. július 1-ére, amikor harmadszor kapta meg a városi rangot az addigi nagyközség. Fehér Lajos, a minisztertanács elnöke nyújtotta át az oklevelet, ami mindig az aktuális városvezető irodájában volt kifüggesztve.
Harmadszor, mert kétszer vissza is vonták a városi rangot. Mindig forradalmi időszakokban emelkedett ki a községek közül. Először 1848-ban, amit a forradalom leverése után a Habsburgok megvontak, majd a tanácsköztársaság idején, amikor a legnépesebb volt Szarvas, azzal az automatizmussal, amivel a 25 ezernél nagyobb lélekszámú települések automatikusan várossá váltak. 133 nap után azt is leverték, egyúttal a városi városi címert is le lehetett akasztani a városháza homlokzatáról.
Akkoriban a városi rang sokkal nagyobb presztízst jelentett, mint most. Az, hogy most melyik település kap városi rangot, az személyfüggő, akkoriban kellett ehhez egy kisugárzás is, mondta dr. Pataki István.
1966-ban a község élén Varga László állt, aki nagyon fontos szerepet játszott Szarvas várossá nyilvánításában. A tisztségét még nem tanácselnöknek, hanem vb-elnöknek nevezték.
Becsületes szarvasi puritán emberek játszottak szerepet Szarvas várossá válásában. Vincze Ferenc, dr. Tóth Lajos, Terényi Béla, nagyon tekintélyes, felelősen gondolkodó emberek voltak, de, a lista az délután folyamán folyamatosan bővült: Varga László, Elek László, aki akkor országgyűlési képviselő volt, Dandé Mihály, Fekete János és még sokak nevével.
A Szarvas várossá válását követő két évtized alatt jelentős fejlődésen ment át. Olyan közszolgáltatások voltak, mint bíróság, ügyészség, iskolák, középiskolák, két felsőfokú intézmény is volt, ami kínálta magát, hogy itt várost teremtsenek, és egyfajta mozgatórugói is voltak a helyi közéletnek. Háromezer új lakás épült, ami azt jelentette, hogy minden második család új lakásba költözött, a szakorvosi óraszám egy napra 171 lett. Akkoriban ismeretlen fogalom volt a várólista, meg a volumenkorlát. 86-ban gyakorlatilag teljes foglalkoztatás volt, hangzott el. Merőben mások voltak az életviszonyok is. A ma embere azokat az időket kicsit lesajnált, elvesztegetett éveknek tekinti, de akkoriban teremtették meg azokat a gazdasági mechanizmusokat, amik alapján ma is működik a város és a magyar gazdaság, emlékeztek vissza a beszélgetők.
Szarvas Város Napján, 2016 július 23-án 15 órától lesz megemlékezés az Ótemplomban, amikor sor kerül a város díjainak is az átadására. Az eseményt a templom előtti letelepedési emlékműnél koszorúzás követi, majd a Tessedik Sámuel Múzeumban megnyitják a KÉZ című tárlatot.