G.E.
Szombaton este a Magyar Zenés Színház előadásában a szarvasi nézők a Vízi Színház színpadán Lehár Ferenc Víg özvegy című operettjét láthatták. Az előadás Mérei Adolf fordítása alapján Kállai István és Szinetár Miklós átdolgozásában, Bozsó József rendezésében, kitűnő szereposztással, magas színvonalú előadásban került bemutatásra.
Az operettet 1905-ben komponálta Lehár Ferenc, aki nem tudta, hogy nem ő volt az első, aki megkapta a librettót. Victor Léon és Leo Stein Az attasé című Henri Melihac színmű nyomán írták meg szövegkönyvüket, de nem voltak elégedettek Richard Heubeger zenéjével, így került Lehárhoz a szövegkönyv, aki gyors ütemben komponálta meg a zenét hozzá. A címét egy pletykát hallva kapta a mű. 1905. december 30-án volt a bemutató, aminek eredményeképpen 1906 áprilisában már a századik előadásnál tartott és nem állt meg. (Forrás: Híres operettek: 14. kötet)
Glavari Hanna (Sáfár Mónika Jászai-díjas), a dúsgazdag özvegy hosszú évek után Párizsban találkozik volt szerelmével, Gróf Danilovics Danilóval (Egyházi Géza), akit a nagy társadalmi különbség miatt nem vehetett feleségül. A lány hozzáment egy dúsgazdag idős emberhez. A gróf hazája Pontevedro nagykövetségén dolgozik, azaz nemigen dolgozik, mert éjszaka mulat, nappal leginkább alszik. Hanna érkezése hírére a nagykövet, Zéta Mirkó (Németh Gábor) felismeri, hogy az özvegy pénzét az országban kell tartani, ezért Danilónak feleségül kellene vennie az özvegyet – ami lehetetlennek tűnik a két ember múltját ismerve, hiszen mindketten megbántva fejezték be a kapcsolatot.
Eközben az idősödő Zéta nagykövet fiatal felesége, Valencienne (Galambos Lilla) egyre jobban belebonyolódik egy kapcsolatba a csinos és fiatal francia attaséval, Camille de Rossillonnal (Domoszlai Sándor), aki egyre hevesebben udvarol a fiatal nőnek. Egy legyezőre ír üzenetet a szépasszonynak, ami a férj kezébe kerül, aki nem is feltételezi, hogy feleségéé a legyező. Ez arra ösztönzi Valencienne-t, hogy udvarlóját kérje meg, vegye feleségül Hannát, azonban a férfi minden megnyilvánulására féltékenyen reagál.
Mindeközben Glavari Hanna úgy dönt, visszahódítja Daniló szerelmét. A gróf pedig igyekszik eltávolítani Hanna udvarlóit, mert még mindig szerelmes a szép asszonyba. Végül feleségül kéri, de csak az után, hogy megtudja, az özvegy minden vagyonát elveszíti, ha újra férjhez megy. Közben félreértések és féltékenykedés áll a pár útjában.
Sáfár Mónika igazi díva, csodálatos énekhanggal, de színészi képességeit is megcsodálhatta a közönség. Méltó párja volt a különleges hangú Egyházi Géza, aki megmutatta színészi játéka mellett humorát is. Mindketten természetesen játszottak, ettől voltak nagyon jók. Kettősük miatt volt elsősorban nagyon színvonalas az előadás, amihez a többiek hozzátettek, így lett lenyűgöző az előadás.
Galambos Lilla és Domoszlai Sándor párosa nem szubrett és táncoskomikus szerep, ennél jóval több, mert énekhangban, játékban mindketten kitűnő teljesítményt nyújtottak. A szubrett szerepét az Olgát játszó Teremi Trixi teremtette meg fergeteges táncaival, az estei előadáson is elbűvölte a közönséget. Raul se Saint szerepében Bozsó József, Nyegust Gyurty Isván személyesítette meg.
Az előadás azért volt jó, mert nem volt benne semmi túlzásnak tűnő, minden szereplő olyan embereket formált meg a színpadon, akik valóban létezhettek, és itt az emberi alakokon, érzéseken van a hangsúly. Ez párosult nagyon kulturált hangokkal, különleges színészi játékokkal, remek humorral, lenyűgöző zenével és látványos táncbetétekkel.
Az előadást színesítette a Magyar Zenés Színház tánckara, koreográfus Hábel Ferenc, valamint a Jókai Színház három párt alakító fiatal színésze is.
A fotókat Babák Zoltán készítette.
