A zene világnapján immár harmadik éveben adott koncertet a Szabados-Tóth család klarinét kvartettje a Tessedik Sámuel Múzeumban. A formációt két generáció két testvérpárja alkotja. Az idősebb korosztályt Szabados-Tóth Gábor és öccse, László, a fiatalabbat Szabados-Tóth Gábor két fia, Gábor és Bálint képviseli. A kvartettet kiegészítette Szabados-Tóth Ilona, és a koncert elején még barátja, Kulcsár Kristóf, mindketten zongorán. Az est háziasszony-műsorvezetője ismét Szabados-Tóthné Kozák Ilona volt.
– Valahogy mindig úgy időzítettük, hogy erre a környékre essen a koncert, de ilyen pontosan még soha nem trafáltunk bele mint most – mondta Szabados-Tóthné Kozák Ilona, majd reményét fejezte ki, hogy egy norvég szociálantropológus ismert tézisét, miszerint “olyan világban élünk, ahol egy öt centiméternél hosszabb gondolat megfontolására nincs időnk – ez a világ sebessége”, sikerül megcáfolniuk az este folyamán.
Druseczky György klarinétkvartettjének egy tételével kezdték, majd a nemzeti romantikusok sorakoztak szinte betűrendben. A kvartett Edvard Grieg egy darabjával kezdett, majd Brahms V. Magyar táncát Szabados-Tóth Ilona és Kulcsár Kristóf zongorakettőse követte. Csajkovszkij Csipkerózsika keringője, majd a Diótörőből A csokoládétündér tánca, valamint az szintén e darabból származó Induló után Dvorzsák két szláv táncát hallgathatta meg a közönség. A levegőt a terembe két, az Alpokat idéző vidám zene hozta be, majd Gershwin és Joplin szerzeményei révén Amerikába ugrottunk.
Meglepetésráadások sora után a családi hangverseny elérte csúcspontját, amikor a két zongorista magánszáma következett. A koncert elején még barátként Ilona mellé ülé Kristóf komoly döntéséhez vidám környezetet talált a Szabados-Tóth család koncertjének keretei között. A zenét Kristóf előadásában felváltotta a próza, amiben felvillantotta a Körös és a szarvasi utcák és ismerősök képe, majd a kezében megcsillant még valami, egy jegygyűrű, amit a zongoraszéken ülő barátnő, immár menyasszonya ujjára húzott.
