Az országos könyvtári napok rendezvénysorozatának második szarvasi előadásának a Városi Könyvtár adott otthont. A vendég ezúttal Kovács József csillagász, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudományos főmunkatársa volt, aki érdekes témát, egy filmet hozott magával.
2014 novemberében mutatták be az Interstellart, ami a magyar keresztségben a Csillagok között címet kapta. A csillagász erről tartott előadására minden szék elkelt a könyvtár nagy olvasótermében. Kovács József tizenharmadik alkalommal szedte ízekre a filmet, ill. az annak alapjául szolgáló könyvet. Az előző tizenkettőn mintegy kétezren hallgatták meg a “Valódi tudomány a Csillagok között” című előadását.
A kapcsolat az előadó, a film és a könyv között ott van, hogy az utóbbit az első fordította magyarra, így ha valaki, akkor ebben a témában leghitelesebb tudta mélységében tudományos szemmel vizsgálni az alkotást, amiben van rejtélyes jel, titkos NASA-bázis, féregjárat, űrbe küldött misszió, lakható bolygó keresése. Aki látta a filmet, annak ismerős a történet.
A film alapötlete a nyolcvanas évek elejére nyúlik vissza, amikor egy amerikai tudós, Kip Thorne Kaliforniai Műszaki Egyetem elméleti fizika nyugalmazott Feynman-professzora, a Csillagok között tudományos tanácsadója és ügyvezető producere, úgy gondolta, hogy az akkori idevonatkozó tudományos eredményekhez lehető legjobban ragaszkodva készítsék el a filmet. Azóta az ötlet volt fent és lent. Spielberg mint rendező jött és ment, majd a 2010-es évek elején Christopher Nolan kezébe vette a történetet, amiből 2014-ben be nem mutatták a kész filmet, ami köszönő viszonyban sem volt már az eredeti ötlettel, de roppant látványos lett. Csomó Oscar-jelölés közül végül a Legjobb vizuális effektusok díját hozhatta el Hollywoodból.
Bár voltak, akik a tudományhoz legjobban ragaszkodó ilyen jellegű filmnek kiáltották ki, de a csillagász-előadó inkább a fantasztikus alkotások közé sorolja.
– Mik voltak azok a szempontok, amik akadályozták, hogy mégsem lehet teljesen tudományos? Ha betartották volna, hogy csak olyan dolog legyen benne, amiről tudunk és bizonyosak vagyunk, akkor lett volna egy NatGeo vagy Spektrum film, de ez célzottan egy blockbusternek készült, tehát nagy közönségsikert megcélzó filmnek – választotta szét a műfajokat az előadó, majd a másfél órára tervezett eladása alatt sorra vette a filmben látható fizikai elméletek és a ma ismert valóság viszonyát.
