Németh Lajos meteorológus a felmelegedés hatásairól a kutatók éjszakáján

A kutatók éjszakája programsorozatának három szarvasi helyszíne között ismét jelen volt a Szent István Egyetem Gazdasági- és Egészségügyi Kara Tessedik Campusa, ahol az előadó előtti aulában kémiai bemutatóval várták az érdeklődőket a campus munkatársai, diákjai, de a látogatók megtanulhatták az újraélesztést, megmérethették vércukorszintjüket, meteoritokat vizsgálhattak mikroszkóppal. Eljöttek a Tessedik Sámuel Múzeum munkatársai, hogy bemutassák a régészeti ásatások mikéntjét, ill. lehetőséget adhassanak az érdeklődőknek egy kis fazekaskodásra.

“Minden kedves résztvevőt arra biztatok, próbálják ki, nézzék meg programjainkat”, biztatta az érkezőket dr. Futó Zoltán a kar megbízott dékánja rövid köszöntőjének végén, Németh Lajos meteorológus “Mi lesz veled Föld, mi lesz veled éghajlat” című előadása előtt a SZIE GAEK Tessedik Campusának előadójában.

– Szarvas környékén a hőmérséklet csúcsértéke 27 fok, és kezdjük az októbert holnap, –kezdte meteorológusosan Németh Lajos előadását. – Nem rendkívüli meleg ez a 27 fok, de nem is átlagos, hiszen ilyenkor, így szeptember végén Magyarországon a sokévi átlag szerint olyan 21-22 fok körül szokott lenni a legmagasabb hőmérséklet, de már mértek Magyarországon 34 fokot is ezen a napon 1932-ben, tehát rendkívüli dolgokról nem beszélhetünk. Arról viszont mindenféleképpen, hogy így zárni a szeptembert és így is indítani október 1-ét azért nem minden évben fordul elő.

Nem eldöntött még az ezt vizsgáló tudományos körökben, hogy a jelenlegi melegebb periódus kapcsán az éghajlat változásáról, vagy csak az ingadozásáról beszélhetünk, mert mint mondta, Földünk történetében mindig is voltak hidegebb és melegebb időszakok, amik törvényszerűen követték egymást. Kisebb és nagyobb jégkorszakok követték egymást. Amit nem tudunk, hogy a mostani, felgyorsult felmelegedésnek mikor és hol lesz-e felső pontja, ami után ismét lehűlés kezdődik.

– Eddig is volt éghajlatváltozás, éghajlatingadozás. Egy biztosan nem volt. Soha nem lakta ezt a Földet hét és fél milliárdnyi ember. Úgy gondolom, hogy nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem jótékonyan alkalmazkodik az itteni élettérhez, romboljuk környezetünket – jelentette ki a meteorológus.

A meteorológus élete bizonyos szempontból sokkal könnyebb, mint egy éghajlatkutatóé, mert a meteorológiai információk birtokában kell egy rövidtávú prognózist felállítani egy viszonylag korlátozott területre. Ha egy hidegfront a hétvégén egy napot késik, annak van egy azonnali visszacsatolása feléjük, de az éghajlat változásának adataiból, nagyon sok bizonytalansági tényezővel egy bolygóra felállított hipotézisnek jó esetben is 200-250 év a visszacsatolási ideje.

Az éghajlatváltozásra és az élővilágra gyakorolt hatására mintegy fél előadónyian voltak kíváncsiak.

Tekintse meg galériánkat!