Dédapja Áprily Lajos költő, műfordító, nagyanyja Jancsó Adrienne előadóművész, nagyapja Jékely Zoltán író, költő, édesapja Péterfy László szobrász. Ilyen felmenőkkel büszkélkedik Péterfy Gergely. A József Attila-díjas író, forgatókönyvíró, egyetemi tanár volt október 5-én a vendége a Szarvasi Városi Könyvtárnak. A szerzővel Szilvássy Orsolya beszélgetett, a témák sorában pedig helyet kapott gyermekkora, lázadó egyetemi évei és az Aegon-díjjal jutalmazott Kitömött barbár című kötete is.
Péterfy Gergely a beszélgetés elején elárulta, ennek ellenére, hogy ilyen örökséggel bír, a rajz terén már a virágnál elakad, ill. vállaltan „pocsék verselőnek” tartja magát. Az idegen nyelv és a művészet iránti vonzalmat azonban már a nagyszülők elhintették benne. Nagypapájával rengeteget járt horgászni, közben pedig hallgatta a történelem és az irodalom nagyjairól szóló izgalmas történeteket. Nagymamája révén az előadóművészet világával ismerkedett meg közelebbről, idővel pedig egyre jobban elmélyült benne.
– Nagyapám nagyon jól tudott latinul, és nagyon szeretette a latin költészetet. Ő mutatott nekem először latin szövegeket. Catullust és Ovidiust olvasott fel, ami nekem rettenetesen megtetszett. És persze abban, hogy ógörög-latin szakra jelentkeztem, volt egyfajta különcség is, hiszen azt mondani, hogy az én szakmám klasszika-filológus, elég extrém dolognak számít – mesélt pályája kezdetéről.
Az első novelláit egyetemi évei alatt írta, 1994-ben pedig napvilágot látott első novelláskötete is. Ezt követően az akkor alakult Miskolci Egyetem bölcsészkarán kezdett tanítani, klasszika-filológia szak híján kezdetben proszemináriumokat tartott, később pedig a médiaelmélet világába csöppent bele. Ahogy mondta, a tanítás máig megmaradt: jelenleg kreatív írást oktat a Werk Akadémián és egy kisebb magáncsoporttal is foglalkozik.
– Írtam forgatókönyvet Kalandorok címmel, a Bányató című regényemből tévéjáték készült, de írtam blődli mozit is. 2010-ben Kaszás Géza rendezte az Igazából apa című filmet, amit Kecskeméten forgattak. És bevallom, szégyen, nem szégyen, írtam néhány száz epizódot a Jóban Rosszban című sorozathoz is. Sokan azt gondolhatnák, hogy ez egy igazi rémálom egy író számára, de ez nem igaz. Megtanítja az embert időre dolgozni, betartani a szabályokat, vagyis jó iskola volt – fed fel néhány kulisszatitkot sokoldalú munkásságáról.
A Kitömött barbár nagysikerű regényéről elmondta, közel 10 évig dolgozott rajta. A történet Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman fekete bőrű bécsi szabadkőműves barátságát meséli el, egy sajátos szemszögből. Az írót mindemellett érdekelte a 18. századi Magyarország is, ami szerinte megalapozta azt a gondolkodást, kultúrát és közjogi állapotot, amiben most élünk.
– Ez a regény egy olyan történetet mutat be, amely ugyan a 18. században zajlott, de rólunk, a jelenről is szól. Azóta rengeteg minden romlott és javult, de a problémák gyökere az változatlan – állítja a 2015-ös év legjobb magyar regényének választott munkájáról.
A Nyitott könyvtári Hét október 7-én 16.30-tól dr. Janurik Tamás előadásával zárul, aki a szlovák nyelv rejtelmeibe vezeti be a hallgatóságot.
