Hodálik Pál alpolgármester nyitotta meg az 56-os forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére rendezett városi emléksorozat első eseményét, azt a “Szarvas 56-os hősei”-ről szóló kiállítást, aminek a gerincét Kozák Ferenc, Kozák Feri bácsi egyedülálló gyűjteményének idevonatkozó részletei alkotják.
“Azok, akik 1990 után születtek, fel sem tudják fogni a mai világ ismeretében, hogy milyen volt az, amikor “nem lehetett azt mondani amit gondoltunk, nem lehetett azt csinálni, amit szerettünk volna, nem lehetett azt nézni, amit szerettünk volna, nem volt szabadság”, mondta a megnyitón Hodálik Pál, aki Roszik Zoltánnal, a Tessedik Sámuel Múzeum igazgatójával megkereste egykori tanárát, Feri bácsit, hogy szemezgessenek hatalmas gyűjteményéből, hiszen “majd minden történelmi eseményhez őriz dokumentumokat”. Így állt össze az az anyag, amit az érdeklődők megtekinthettek a fehér falakra akasztva.
– Emlékezzünk azokra a szarvasiakra is, akik lehetővé tették azt, hogy itt álljunk, szabadon gondolkodhassunk, szabadon cselekedhessünk – fejezte be ünnepi gondolatait alpolgármesterünk.
Hodálik Pál után Szenes János, Szarvas történelmének élő nagylexikona szólt a teremben állókhoz.
– 1996, az 56-os forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulója volt az az év, aminek tiszteletére saját költségein a köz okulására és jobbítására létrehozott egy csodálatos pincemúzeumot a Szabadság utca lakótömbben a lakása alatt. Ez a pincemúzeum megpróbálta bemutatni a kuláküldözésektől kezdve, a gulág-világ gyötrelmein keresztül, a 44-ben deportáltak történetein keresztül az ötvenes évek krónikáit, és természetesen 56 és az 56 utáni megtorlás eseményeit is megpróbálta bemutatni korabeli dokumentumok, visszaemlékezések, rendeget eredeti fénykép és fénymásolt újságcikk segítségével – érzékeltette Feri bácsi gyűjteményének részletességét Szenes János.
Úgy gondolták, most jött el az ideje, hogy a múzeum fehér sarki helyiségében megnyissák az 56-os emlékezés termét, mert “az emlékezet meg-megbicsakló ösvényeiről egyre nehezebb összeszedni a hősök és az áldozatok neveit, s még kétségtelen, hogy nem tartunk ott, hogy lezárjuk ezt a kegyeleti és áldozati névsort. Ez még nagyon soká lesz, mert még mindig kerülnek elő hetente, havonta újabb nevek”, mondta.
A szarvasi 56-osok közül név szerint is megemlítette Megyeri Antalt, ill. a szentandrási dr. Aszódi Imrét. Azok közül, akik aktívan részt vettek az 56-os eseményeken eljött a megnyitóra, Pekár Mihály, Oláh József és Fabó György is.
Feri bácsi korábban már bemutatta pincemúzeumát a Newjság olvasóinak, amiről itt olvashatnak.
A kiállítás megnyitója után dr. Demeter László egy régi, de most megvalósult álmát mutatta be. 1956 10. havában küldték a nyomdába “A Szarvasi Arborétum leírása és katalógusa”. Ennek hasonmás kiadása 60 évre rá került kinyomtatásra mindössze 30 példányban.
Az eredeti szerzője Balla András, akkori főkertész volt, aki Demeter László édesapjának nagyon jó barátja volt, az egyik 56-os, aki előtt ezzel szeretett volna tisztelegni. A másik forradalmár Szelényi Tibor, aki 56-ban az ÖRKI-ben a munkástanács elnöke volt. Az ő élete is kapcsolódik dr. Demeteréhez, mert mikor id. Demeter István neve is felmerült a munkástanács elnöksége kapcsán, de a kertészet dolgozói leszavazták. Ez lett a Demeter gyerekek nagy szerencséje, mert ahogy Szelényi Tibort megverték, úgy őt is megverték volna, de id. Demeter Istáv az a fajta volt, aki vissza is ütött volna, ami jobb esetben is hosszú távollétet eredményezett volna.
A két programot fáklyás felvonulás követte, aminek a célja a Történelmi Emlékút 56-os emlékoszlopa volt.
