Babák Z
Érdekes útibeszámolóval érkezett Kiss János a Városi Könyvtárba tegnap délután. A fotós legutolsó útjáról hozott képeket, amin Ukrajna magyarok lakta részére, Kárpátaljára látogatott. Beregszászon egy 6-7000-es cigánytelepen fotózott, valamint eljutott a Vereckei hágóig is.
– Régi vágyam volt, hogy megfotózzak egy romatelepet, ők hogy élnek, a mindennapjaikat – árulta el Kiss János.
Először a szarvasi cigány önkormányzatot kereste meg. Rájuk várt egy évet, de csak hitegették, mondta. Megkereste a miskolci és az ózdi telepeket, ahol horribilis összegeket kértek a fotósorozat lehetőségéért, ami “nem méltó ehhez a projektjéhez”. Ezután vette fel a kapcsolatot Beregszász polgármesterével, leegyeztették a részleteket és már utazhatott is fotózni.
“A szegénység, a zaj, a létminimum alatti élet” volt az első három kifejezés, ami eszébe jutott a cigányteleppel és lakóival kapcsolatban. Iszonyat mennyiségű szemét, vérhas, fertőzések, hangzott el a későbbiekben. Ellenük maszk, védőkesztyű, bakancs jelentette a védelmet. Plusz egy mellé kirendelt testőr, aki az esetleges inzultusoktól védte, ugyanis az ott lakók nem nagyon szerették a fotósokat, filmeseket. Egy korábban arra járó stáb lejáratta az ottaniakat, amit megjegyeztek. Első próbálkozására mindössze öt képet sikerült készítenie, és már menniük is kellett. Annak ellenére, hogy a második nekifutásra már a cigányvajda helyettese is vele tartott, be kellett érnie 25 képpel.
A képek között néhány fekete-fehér is található. Ezzel a helyzet drámai hatását szerette volna érzékeltetni, ill. úgy gondolja, hogy ahhoz az élethez a színes képek nem méltók.
Az eseményt dr. Melis János, Szarvas város címzetes jegyzője nyitotta meg, aki elősegítője volt a fotós útjának.
– Azt gondolom, hogy ilyen típusú kalandba csak az az ember szokott bocsátkozni, és csak az vállal be ennyi nehézséget néhány fényképért, aki nem csak megörökíteni, hanem megélni is akarja azokat a pillanatokat, amiket látott és a mi számunkra is láthatóvá tett – mondta a város jegyzője.
