A Forradalom és megtorlás Szarvason, 1956-1963 második, bővített és átszerkesztett kiadásának bemutatójára tegnap este került sor a Cervinus Teátrum kamaratermében. Első kiadása 2006-ban került ki a nyomdából. Felelős szerkesztője akkor és most is dr. Kutas Ferenc volt.
Dr. Demeter László örömmel állapította meg, hogy “a terem megtelt szarvasi érdeklődőkkel, akik szeretik a helyi történelmet, szeretik azt, hogy újabb ismereteket szerezzünk elődeink életéből”. A kamaraterem olyannyira megtelt, hogy még oda is pótszékezni kellett, ahonnan már látni sem lehetett. Létszám tekintetében volt egy polémia a szerkesztők között, de az optimisták győztek, mondta Demeter László.
Hodálik Pál alpolgármester bevezetője után elsőként Pilishegyi Péter állt a pódiumra. A fiatal közgazdász–politológus a kilenc nap szarvasi történéseit mutatta be napról napra, melyben “az események objektív leírására, a hozzá eljuttatott dokumentumgyűjtemény feldolgozására törekedett”. Pilishegyi Péter előadásán keresztül igyekszünk mi is röviden bemutatni a szarvasi forradalmi eseményeket.
Az október 23-i budapesti történések hírei ugyan eljutottak ide, de a forradalom első két napja Szarvason várakozással telt. Október 25-én Körmöczi János, a Vasipari Ktsz. alapító tagja két ipari tanulóval levetette a vörös csillagot. Másnapra minden középületről levették a szocialista jelképet és nemzeti színű zászlókat tűztek ki községszerte.
Október 27-én a Vajda Péter Gimnázium és a Mezőgazdasági Technikum diákjainak vezetésével elkészítették az ifjúság 17 pontból álló követelését. Ez főbb pontjaiban megegyezett az országoséval, de közöttük voltak szarvasi sajátosságok is, így a beszolgáltatási kötelezettség enyhítése, a vágási engedélyek eltörlése, a magánkisipar fejlesztése, a szabad vallásoktatás, ill. az akkor még község Szarvas várossá nyilvánítása volt. Másnap élükre Szarvasi György állt, aki ismertette ezen követeléseket.
Október 28-án a községi tanács vezetése és a Hazafias Népfront Nemzeti Bizottsága összehívta a község üzemeinek és intézményeinek vezetőit. Felállították a polgárőrséget, aminek Szarvasi Györgyöt tették vezetőjévé.
Október 29-én folyamatosan alakultak meg a munkástanácsok, először a Gépállomáson, majd a Vasipariban. Ekkor alakult meg a Forradalmi Ifjúsági Bizottság a Vajdában. Két termelőszövetkezet feloszlott, másik kettő meggyengült ugyan, de a tagságának a többsége nem lépett ki. Megkezdődött a pártok újjászervezése. Elsőként a Független Kisgazdapárt kezdte korábbi tagságát mozgósítani. A vezetőség ugyanaz lett, akik a feloszlatásukkor is volt, dr. Csicsely Mihály, Hajdu György és Lászlóffy István.
Október 30-án a kisgazdák gyűlést szerveztek a kultúrházba. Itt választották meg a 27 tagú Forradalmi Tanácsot. Elnöke Szarvasi György, helyettese Kiszely György és Skorka Mihály lett. Csicsely Mihály bejelentette a Magyar Dolgozók Pártjának megszűnését, a szabad pártok szabad szerveződésének lehetőségét. Az elnök felhívta továbbá a tanács tagjainak figyelmét arra, hogy “tisztségéből anyagi előnyöket senki ne kovácsoljon, hanem munkálkodjon teljes erejéből a nép érdekében”.
Október 30-án a Magyar Dolgozók Pártja megszűnését követően annak tagjai arról döntöttek, hogy megalakítják a Magyar Szocialista Munkáspárt helyi szervezetét.
Október 31-én a Nemzeti Parasztpárt megalakította ideiglenes intézőbizottságát. A Forradalmi Tanács javasolta, hogy november 5-én, hétfőn, mindenki vegye fel a munkát.
November 2-án újabb forradalmi tanácsok alakultak.
November 3-án a Szarvasi György vezette küldöttség elutazott Győrbe, hogy találkozzanak a Dudás György vezette győri kormány tagjaival, de ez a találkozó nem jött létre.
Másnap, november 4-én, döbbenten látták az orosz harckocsik mozgását. Ekkor értesültek a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásáról. Hazaindultak. Távollétükben, még november 3-án az újjáalakult szarvasi MSZMP tagjai már átvették a fegyveres ellenőrzést.
November 5-én lefegyverezték Szarvasi Györgyöt és aláírattak vele egy nyilatkozatot, amiben lemondatták minden tisztségéről és házi őrizetbe helyezték, csakúgy mint több forradalmi vezetőtársát. Gyakorlatilag ezzel véget ért a forradalom Szarvason.
– Egy békés szabadtéri tüntetés, két kultúrházi nagygyűlés történt, a Forradalmi Tanács pedig kétszer ülésezett. A vezetők mindvégig a békés átmenetet hangoztatták, annak érdekében hoztak intézkedéseket. Nem voltak atrocitások, vérengzés, vagy kommunistaüldözés. Akik ezekben a sorsdöntő órákban vállalták a község irányítását, biztosítani akarták az intézmények működését, a lakosság ellátását, az őszi vetések befejezését. Nem ártottak senkinek, a törvényes kormány utasításait próbálták végrehajtani, azoktól nem tértek el. Amit tettek, meggyőződéből tették, a szabad és demokratikus Magyarország megteremtéséért, s ezért is megdöbbentő, hogy a forradalmat leverő hatalom mégis milyen súlyos büntetéseket szabott ki az események résztvevőire – foglalta össze a kilenc napot és az azt követőket Pilishegyi Péter.
A szerzők a forradalom alatt vezető szerepet vállalók tevékenységén és büntetésein keresztül engedtek kicsit mélyebb bepillantást az eseményekbe.
Dr. Kutas Ferenc többnyire Szarvasi György kántor-tanító példáján keresztül a megtorlás eszközeit, a koncepciós pereket, Tatai László Demeter György történetén át a fizikai megtorlásokat, dr. Molitorisz Pál az események két főbb vezetőjét, Szarvasi Györgyöt és Lászlóffy Istvánt, dr. Reszkető Péter Kiszely Mihályt, dr. Kutasné Szarka Judit dr. Falusi Imre zongorahangolót, a Járási Forradalmi Tanács titkárát mutatta be. Egy korábbi interjúban a Vajda Péter Gimnázium Forradalmi Diákbizottságának volt vezetője, Madarász István mondta el a saját történetét az akkor őt kérdező dr. Kutas Ferencnek.
A könyv nem csak a helytörténet iránt érdeklődők számára tűnik letehetetlennek. Az előadók nagyon jó alapot adtak azoknak, akik elmentek a könyvbemutatóra, hogy el is olvassák az egyébként kereskedelmi forgalomban nem kapható könyvet. A Forradalom és megtorlás Szarvason című könyvet már csak azért se keressék az üzletekben, mert ingyenes kiadvány, ami nem jelenhetett volna meg az 56-os Nemzeti Emlékbizottság, Szarvas Város Önkormányzata, a támogatók, és a jövedelemadójuk 1%-át felajánlók nélkül.
A könyvbemutatót az 56-os emlékműnél koszorúzás zárta.
