Két témában várták a lakosság véleményét csütörtökön, a Polgármesteri Hivatal tanácstermében tartott közmeghallgatáson. Az egyik a szelektív hulladékszállítás bevezetésének mikéntjéről szólt, amit külön cikkben fogunk körüljárni. A másik téma, a legutóbbi, október 20-i ülés napirendjei között szereplő ingatlanadó változásának első tervezete, már parázsabbnak tűnt. Az akkor érkező jelzések hatására Babák Mihály polgármester bejelentette, hogy közmeghallgatás lesz a témában.
– Valamilyen úton-módon meg kell valósítani az arányos közteherviselést. Nagyobb ingatlan többet kell fizessen! Általában ez a szabály az országban – mondta polgármesterünk dr. Melis Jánossal, Szarvas Város címzetes főjegyzőjével az oldalán.
Elterjedt, hogy a tervezet szerint a Körös-parti, ill. Mangolban levő ingatlanok után az ötszörösére emelnék az adót. A zsebre menő kérdés által érintettek, első sorban a Mangol lakói nagy számban érkeztek, hogy felháborodásuknak hangot adjanak. Az ingatlantulajdonosok között a legutóbbi választáson a polgármesterségért induló Csanádi László most érintettként ült az első sorban. A széksorokban több képviselő-jelöltet is meg lehetett találni, kit érintettként, kit érdeklődőként. A két fél közé szorulva ült a körzet megválasztott képviselője, Lázár Zsolt. A képviselők közül ott volt még Giricz Katalin, Gombár Györgyné, Dobruczky Zsolt, Kiss Attila, valamint Gajdos Attila is.
Előző nap már tartottak egy egyeztetést Lázár Zsolttal az Ótemplomi Szeretetszolgálat épületében, amin nem tudni milyen stratégiában állapodtak meg, de ahogy az Babák Mihály “volt-e alkalmuk megismerni a rendelettervezetet?” kérdését követő fejrázások után nyilvánvalóvá vált, egy valamit elmulasztottak: megnézni a módosítás tervezetét. Ez bármelyik tizennyolc éve regnáló polgármesternek ez magas labda, de a mi, jelenleg szenior jogászi tanulmányait végző városvezetőnk úgy néz ki, veszített már vehemenciájából, nem ütötte le, csak annyit jegyezett meg, hogy nehéz úgy vitatkozni valamiről, amit csak az egyik fél ismer pontosan.
– A módosítás lényege az volt, hogy az addig egységes települési építményadó megfizetésére, ill. kirovására egy övezetekre külön meghatározott adómértékre készült tervezet. Ez nem egy ismeretlen intézmény Magyarországon, számos településen alkalmazzák. A rendelettervezetet, amelyet a testület megtárgyalt, majd közmeghallgatásra bocsátott előzetesen a kormányhivatal törvényességi főosztálya előzetes normakontrollban részesítette, ami ezt a próbát kiállta – tisztázta a rendeletmódosítás törvényességét dr. Melis János Szarvas Város címzetes főjegyzője, egyszemélyben Szarvas Város adóhatósága.
– Abban vétett a hivatal, hogy egy-egy övezeten belül nem néztük meg a hatástanulmányban, hogy mennyi legyen az adómérték és mi ott egy adómértéket állapítottunk meg, tehát a kialakítandó egy kettő, három övezetben az adómértékeket nem differenciáltuk – mondta Jambrik Ramola, a Pénzügyi és gazdasági osztály vezetője.
A jelenleg is hatályos adórendelet bevezetésekor egy minisztériumi kolléga segítségét kérték. Így tettek most is, megkérték ugyanazt a szakértőt, segítsen. Az ő javaslatára sorolták be külön a vízparti belterületi és külterületi, valamint a belterület frekventáltabb területét, nevezetesen a Mangolt, a vízparttól a gátig. Az összes több szarvasi bel- és külterület az eddigi adómértékekkel legyen a negyedik övezet.
A Mangol lakói kifejezték, hogy a körzetesítést nem tudják elfogadni. Van egy alternatív adózási módszer, ami az ingatlanok értéke alapján szabja ki az adó mértékét. Ez macerás és költséges, ezért kevés helyen alkalmazzák, hiszen minden ingatlant egyedileg kell felértékeltetni.
– Attól függetlenül, hogy hatástanulmány lesz, a rendelettel valamit csinálni kell, mert volt lakossági jelzés arra vonatkozóan, hogy nem igazságos, tehát valamilyen rendeletmódosítás lesz. Hogy milyen mértékű és milyen övezetre, övezet lesz-e vagy sem, meg milyen tarifával, azt majd a hatásvizsgálat ismeretében terjesztjük elő, kalkulálni, javaslatot tenni, de a rendeletet ők (a testület) fogják elfogadni, mi együtt. Ebből mi nem húzhatjuk ki magunkat. A kellemetlen dolgokat is fel kell vállalni, az adóztatásra vonatkozó jogszabályokat nekünk kell meghozni.
A testület csütörtöki ülésén ismét foglalkozik a kérdéssel. Ekkor várhatóan el fogják fogadni azt a határozati javaslatot, amiben arról van szó, hogy új hatástanulmányt készíttetnek 2017. június 30-i határidővel, majd ezután új rendelet-tervezetet alkotnak, mert adóbevétel pedig kell.
