Megélhetési költők – így aposztrofálják magukat Izsó Zita és Ayhan Gökhan, akik nemcsak a hivatásban, hanem a magánéletben is egy párt alkotnak. A fiatal költőpáros a nehezebbik utat választotta. Zita ugyanis a jogi pályát hagyta el az irodalomért, Gökhan pedig magyar szakos diplomáját dobta sutba a versekért.
– Több igazság van a költészetben, mint a jogban – hangzott a nyers válasz magyarázatként, a férje pedig jelentőségteljesen bólogatott.
A költőpáros november 12-én az Íróklub vendége volt, a Tessedik Sámuel Múzeumban. Az beszélgetést Szilvássy Orsolya moderálta, aki számára ugyancsak különleges volt az alkalom. Először fordult ugyanis elő vele, hogy visszatérő beszélgetőpartnerekkel találkozott, ennek tükrében pedig még közvetlenné vált a társalgás.
Az elmúlt évek újabb könyvet hoztak mindkét fél számára – jelenleg két-két verseskötetet jegyeznek a szerzők – és más műfajok felé is kikacsintgattak. Elmondták, jövő tavasszal pl. egy interjúkötetük jelenik meg, amelyben börtönből szabadult rabokkal beszélgettek.
– Az én családomban voltak büntetett előéletűek, szám szerint egy, ezért mindig is fogékony voltam erre a témára. Már gyerekkoromban is foglalkoztattak ezek a kiszolgáltatott, társadalmilag sérült emberek, értelmiségiként pedig úgy érzem, hogy kötelességem velük legalább ilyen módon törődni – ad tárgyilagos háttérmagyarázatot Ayhan.
Az írások elsősorban olyan életutakat tárnak fel, amelyek a hitet és a kitartást példázzák. Azt bizonyítják, hogy bármilyen nehéz is az újrakezdés, a börtön után is van élet.
Mindemellett több blogot is szerkesztenek. Egyike ezeknek az Átjáró című közéleti, kulturális portál, amelynek a célja, hogy ne kizárólag irodalommal foglalkozzanak, hanem a társadalom számára jelentő történésekre is reagáljanak. Szeretnék, ha az olvasó világlátása kiszélesedne, és észrevenné az életét befolyásoló változásokat.
Üveghegy című portálukkal a gyermekközönséget szeretnék megszólítani. Élesen bírálják ugyanis azokat a szerzőket, akik szakmai alapok nélkül, csupán szülőként érzik jogosultnak magukat egy gyermekkönyv megírására. Bíznak benne, hogy ennek révén közelebb kerül az a kor, amikor még az irodalmi élet szereplői írtak gyerekverseket és meséket.
– A gyerekoldal inkább a felnőtteknek szól, hogy el tudjanak igazodni a gyerekirodalomban – mutat rá a mögöttes szándékra. Ezt inkább egyfajta szakmai oldalnak szánjuk, ezért is olyan szerzőket kérünk fel írásra, kritikára vagy fordításra, akik értenek hozzá.
Mindezekből kifolyólag a költészet valamelyest háttérbe szorult az életükben, viszont terveik szerint nem örökre. Rövidebb-hosszabb kihagyás után remélhetőleg ott folytatják, ahol abbahagyták.
Az irodalmi estre hagyományosan helyi alkotók is elhozták írásaikat. Molnár Dániel, Hartay Csaba, Litauszky Gábor és Harencsár László is felolvasott, újoncként pedig Uhljar Anna mutatta be verseit.
