Samu Tamás Gergő: Ugyanazért a munkáért, ugyanaz a bér járjon!

Az év utolsó sajtótájékoztatóját tartotta csütörtökön a Jobbik szarvasi alapszervezetének két vezetője, Samu Tamás Gergő és Gajdos Attila.

Vona Gábor novembertől minden hónapban egy vállalást tesz, amit a Jobbik kormányra kerülésekor be fog váltani, idézte a párt elnökét Samu Tamás Gergő. Első ilyen vállalása, a se gazdag, se szegény migránst nem engedhetünk be az országba, ami a betelepítési kvótára is vonatkozott, de inkább a letelepedési kötvényről szólt, ami mint mondta, “óriási pénzt jelent a Fidesz érdekköreinek, Rogán Antal köreinek”. A Jobbik-kormány megalakulásakor ezt egyből eltörlik, ígérte.

A decemberi vállalás ennél már bonyolultabb, hosszabb úton megközelíthető dologról szól, az Európai Unión belüli bérkiegyenlítésről: ha már az árak nyugat-európaiak, akkor a bérek is legyenek nyugat-európaiak.

– Az az alapelvünk, hogy ugyanazért a munkáért ugyanannyi pénzt keressenek az emberek az Európai Unión belül, tehát ha egy kereskedelmi áruházláncban egy raktáros Szarvason x összeget keres, akkor ugyanezért a munkáért mondjuk Londonban, vagy Észak-Olaszországban ennek a többszörösét megkeresik. Ezt nem tatjuk igazságosnak. Úgy véljük, hogy ugyanazért a munkáért, ugyanaz a bér járjon!

Ehhez egy év alatt hét tagországból egymillió aláírást kell összegyűjteni, amihez a jövő év elején hozzá is kezdenek. Várják a civilek és a szakszervezetek támogatását is, mert akkora társadalmi erőt kell mutatni, ami kikényszeríti az uniós döntéshozókból, hogy komolyan foglalkozzanak a kérdéssel.

Gajdos Attila a bérek kérdésében csatlakozott az előtte szólóhoz, mint mondta, a bérek kérdése és a foglalkoztatás Szarvason is a legégetőbb probléma. A város életében évtizedek óta jelenlevő, de egyre jobban mélyülő probléma az elvándorlás, amit az alacsony bérek miatt van, állította a szarvasi Jobbik elnöke.

– Azt kell hogy mondjam, Szarvas kiürül. Egyre kevesebben élnek itt, már csak tizenhatezerpárszázan. Emlékszünk, hogy a kilencvenes évek elején, a nyolcvanas évek végén még húszezres városról beszéltünk. Szarvasnak ez a legnagyobb problémája – jelentette ki. Ha a bérkiegyenlítődés nem fog megtörténni, akkor érthető, hogy a fiatalok nagy része elvándorol innen.

A korrupció olyan szintre jutott Magyarországon, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Eközben az oktatás és az egészségügy színvonala jelentősen romlott. Szarvas kórházi hovatartozását, az Orosházától való elszakadása és a Békéscsabához kerülést illetően újabb megbeszélést kezdeményezett.

A környékbeli településeken történt belterületi utak fejlesztésével, pontosabban azok Szarvason való elmaradásával kapcsolatban kérdést tett fel a városvezetésnek, ahonnan azt a választ kapta, hogy az Dankó Béla országgyűlési képviselőnek köszönhetik. Arra a kérdésére, hogy Szarvas miért nem kapott, nem érkezett olyan válasz, ami számára elfogadható, mondta, és kérte a képviselőt, hogy lobbizzon a Szarvasi belterületi utakra is érkezzen pénz.

Két éve volt egy olyan kezdeményezése, hogy legyen 10 millió forint elkülönítve a szarvasi utak fejlesztésének 50 százalékára. Úgy látszik, hogy ez nem megfelelő, mert a környékbeli településeken jelentősen alacsonyabb önrésszel folynak az útépítések alacsonyabb költségek mellett.

– Én azt szeretném, ha levinnénk ezt az önerőt, és sokkal olcsóbban építenénk utat. El kell menni tanulni! Jeleztem a KOMÉP vezetőjének, el kell menni tanulni a szomszéd várba, és meg kell kérdezni, hogy ők hogy csinálják, mert a helyi önkormányzati kezelésű utakban, látjuk, problémák vannak – hívta fel a figyelmet a követendő példára.

A sajtótájékoztató végén megemlékezett Lohr Gyuláról, akit igazi antikommunistának nevezett. Az ilyen jellegű beterjesztéseit képviselőtársai közül legtöbbször csak ő támogatta, mondta Gajdos Attila.