A férfi feladata az anyagi javak előteremtése, a nőé pedig a család és a gyermek ellátása – ez a patriarchális elv kezd megdőlni a roma közösségekben. Az utóbbi években egyre több nő ül be újra az iskolapadba vagy vállal nyolc órás, olykor megterhelő fizikai munkát, hogy valamelyest hozzá tudjon járulni a családi kasszához.
Ezt a tendenciát értékelte a Települések Országos Szövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériuma a „Családért és közösségért” Roma nők társadalmi szerepvállalásának jó példái címmel meghirdetett önkormányzati „jó gyakorlatai” között, ahol a település önkormányzata első díjat, ezzel együtt 1,2 millió Ft-ot érdemelt ki.
– Ez elsősorban roma önkormányzat érdeme, nem a miénk, de a pályázatot csak a települési önkormányzat tudta benyújtani – ismerte el Hodálik Pál alpolgármester. A projektbe elsők között a közfoglalkoztatásban dolgozó roma nőket illesztettük be, mert korábban nem volt példa ilyen munkacsoportra. Kezdetben a kisebbségi önkormányzat saját forrásból szervezte meg, majd miután működőképesnek bizonyult, bekerülhetett a közfoglalkoztatási programba. Pillanatnyilag a közterületek takarítását végzik, a húszfős létszám fele pedig hölgy.
A dolgozók még a legkeményebb mínuszok idején sem pihentek. Január 19-én, épp a Kossuth utcán próbálták a járdát közlekedésre alkalmassá tenni. A korábban besózott, makacs jégtáblát lapáttal verték fel, majd lassan araszolgatva kisebb sávokat szabadítottak fel a jég fogsága alól. A férfiak mellett a nők sem kímélték a kezüket. Többségük kesztyű nélkül, fejét sállal bebugyolálva görnyedt előre, és szótlanul végezte a dolgát.
– A szarvasi cigány nők számára ez a helyzet kicsit új – állítja Rostás Zsolt, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagja. Sokuknak nem volt korábban munkájuk, de szerencsére ez kezd megváltozni, és egyre jobban beilleszkednek a munka világába. Eddig részben azért nem vállaltak munkát, mert magas azoknak az aránya, akiknek nem volt nyolcosztályos végzettségük, ill. a sajátos szemlélet is közrejátszott. Volt, aki azért nem jött dolgozni, mert a férje féltékeny volt, mások a gyereknevelést helyezték előtérbe, de az is előfordult, hogy még írni-olvasni sem tudott. Az utóbbi időszakban azonban kezd ez a gondolkodásmód átalakulni, a nők egyre nagyobb létszámban szeretnének dolgozni, ill. tanulni.
Ez utóbbiban egy pályázat is közrejátszott. Az EMMI és az Országos Roma Önkormányzat 2012-ben „Nő az esély” címmel képzéseket hirdetett meg, melynek keretében Szarvasról hét fő szociális ápoló és gondozó, három pedig dajkaképesítést szerzett. Ezt követően 15 hónapon keresztül foglalkoztatták őket helyi közoktatási és szociális intézetekben. Jelenleg – munkahelyhiányból kifolyólag – a dajkák nem dolgoznak, a szociális ápolók ellenben hosszútávon el tudtak helyezkedni.
– Származásomnál fogva egy kis fenntartásom volt eleinte, hogy hogyan fogok beilleszkedni a munkahelyi közösségbe, ill. hogy az ellátottak és családtagjaik hogyan fogadnak majd. De nagyon pozitív élményekben volt részem, minden fenntartás nélkül, teljesen elfogadtak. Mindemellett azt is látni kell, hogy a család idősebb tagjainak nem igazán tetszik a munkám, mert nálunk a testi kontaktus nem igazán elfogadott, a férjem és a gyerekek azonban támogatnak – meséli a verseny döntőjében levetített prezentáció keretében Tóthné Rafael Ágnes, az Ótemplomi Szeretetszolgálat munkatársa. (A kisfilmet a Körös Televízió készítette – szerk.)
A videóban megszólaltatott hölgyek egyöntetűen azt erősítették, hogy szívesen végzik a munkájukat, többen közülük pedig közéleti szerepet is vállaltak. Jónás Jánosné pl. a Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzati elnöki pozícióját tölti be.
– Ez a család támogatása nélkül semmiképp nem működik – vallja Romhányi Tiborné, aki jelenleg Szarvason a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöki feladatait látja el. Ma már mi, nők is indulhatunk a választásokon, és az, hogy harmadik ciklus óta megválasztanak, bizonyítja, hogy bíznak bennem, és meghallgatják a véleményemet.
Ennek ellenére az átalakuló szemlélet elsődleges okát a nehéz gazdasági körülményekkel magyarázza. Mint mondja, a megélhetéshez szükséges anyagi háttér biztosításához manapság két jövedelemre van szükség, amit a roma családok is egyre inkább felismernek. A jövőt meglátása szerint a nyolcosztályos végzettséget nyújtó tanfolyamok és a szakmai képzések jelentik, amelyek hosszútávon generációs szemléletváltáshoz is vezethetnek a roma lakosság körében.
