1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, aki nyolc évet töltött a gulágon, ill. börtönben. 2001 óta ezen a napon emlékezünk meg a kommunista diktatúrák áldozatairól.
A hivatalos dátumot egy héttel megelőzve, csütörtökön a II. világháborús emlékműnél gyűltek össze a szarvasiak, hogy közösen hajtsanak fejet az áldozatok emléke előtt. Ahogy Csasztvan András elmondta, azért gondoltak a szervezők erre a helyszínre, mert az emlékműbe vert bronzszegek fejére olyanok nevei is be vannak vésve, akiket a gulágra hurcoltak.
– A diktatúrák mindig emberekről döntenek. Nem érdekli az, hogy szívük, lelkük, családjuk, szerelmeik vannak, és eltiporják őket – fogalmazott polgármesterünk, Babák Mihály beszédében.
Megosztotta egy gyermekkori emlékét is Borgulya Pál szabómesterről, akit a rendszer kuláknak kiáltott ki.
– A legmegrázóbb eseményem és élményem az volt, amikor apám mesterét, Borgulya Pali bácsit, ebben a városban elítélték. Díszper volt, koncepciós per. Egy szabómester kulák lett. Ha nem volt kulák, akkor csináltak belőle. Mindenét kirakták a Lépcsős áruházba, a fehérneműit, az ágyneműit, a bútorait. Kikiáltották kuláknak. Nem ölték meg azonnal, nem, csak tönkretették. Elvitték Márianosztrára, ahol tehetséges zongoraművész gyereke élete is megbicsaklott, és mind a ketten meghaltak. Rendes, becsületes mesterember volt a Ságvári utcából, aki többet akart mindig magának és másoknak is, ezért gyűlölték őt, kulákot csináltak belőle.
Az emlékmű körül álló diákoknak pedig azt üzente, “ne felejtsétek el, a diktatúrák mindig halálszagúak, midig pusztítanak és tönkretesznek. Senkinek sincs joga, csak a Teremtőnek, hogy valaki életét elvegye, senkinek. Ember emberéletről nem dönthet. Az embert becsülni, tisztelni és szeretni kell”.
– Soha többet diktatúrát, soha többet áldozatokat! – zárta emlékezőbeszédét polgármesterünk.
Őt Lázár Zsolt esperes igehirdetése, majd dr. Dósa Zsuzsa követte. A Cervinus Teátrum művésze Szenes János szarvasi vonatkozású történetéből olvasott fel részleteket.
A megemlékezést koszorúzás zárta.
