G.E.
A Cervinus Teátrum Kamara színpadán, kedden este Peter Karvaš: Szigorúan tilos! című tragikomédiájának előbemutatóját láthattuk Varga Viktor rendezésében. Nagyon jó volt prózát látni a színpadon azoktól a színészektől, akiket eddig zenés előadásokban láthattunk.
A tragikomédia 1969-ben íródott, és a rendszerváltásig betiltott mű volt hazájában, magyarul nem jelent meg. A darab nem került színpadra még Szlovákiában sem, vagyis ősbemutató készül a Cervinus Teátrumban. A szerző Peter Karvaš szlovák író, drámaíró, színházi teoretikus – tanár, elméleti szakember, akinek tanítványa volt Jiří Menzel is. Peter Karvaš számos prózát, drámát és elméleti művet írt. Dr. Dósa Zsuzsa, a színház művészeti igazgatója fordította le a művet, hogy színpadra kerülhessen a Cervinus Teátrumban.
A történet egy emeletes házban játszódik, ahol egy túlbuzgó parancsnok új rendeletet hoz, amely arról szól, hogy tilos kinézni az ablakon. Az események során egy családot ismerhetünk meg, akik kertes házból költöztek ide. Az Anya (Dósa Zsuzsa) tele van szeretettel, odaadással családja iránt, de azok kiszolgálása fáradt asszonnyá tette. Az Apa (Nádházy Péter) jóindulatú, békét szerető, de határozatlan férfi. Lányuk Anna (Szemerédi Bernadett) – aki egy baleset során veszítette el látását – a fiatalság tisztaságával, őszinteségével, vidámságával, nyitottságával éli mindennapjait, azonban vakon is többet lát, mint családja. Itt él az anya testvére, Adam (Maróti Attila), aki tudálékosságával lenéz mindenkit, azonosul mindazzal, amit a felsőbb hatalom hirdet és hirdeti is, amit olvasott, hallott, mintha maga is egyetértene mindennel – és mindennek az ellenkezőjével is –, mikor mire van szükség. Ráadásul kihúzza magát minden otthoni munkából, betegségre hivatkozva. A házban él a fiatal festőművész Andrej (Polák Ferenc), aki Anna szerelme, és gyakran jön le a felső szintről. Andrej egyszerű, őszinte, és szeretetre vágyik, amit Annától és szüleitől meg is kap, de csak a lány tudja megnyitni. A többiektől eltérően reálisan gondolkodó fiatalember, aki Annának rálátást – ablakot nyit a világra festészetével, színeivel, amit elmesél a lánynak, aki boldogan hallgatja.
A történet egy rendelet körül forog, amely értelmében szigorúan tilos kinézni az ablakon. A darab arról szól, a szereplők hogyan élik meg ezt a helyzetet, amely nagyon is komoly, hiszen annak betartását ketten is ellenőrzik (Timkó János és Ragány Misa). (Ragány Misa először játszik Szarvason, de Békéscsabán a Jókai Színházban dolgozott már Varga Viktorral, a Holle anyóban.)
Az előadás mindvégig nagyon feszes, elgondolkodtató, humora, abszurditása, szívszorító mondatai hatásosak.
Szemerédi Bernadett a naiv, kedves vak lány szerepében mosolyt csalt az arcokra, szívbemarkoló játékával megmutatta a „másik oldalt” is az előadás végén. Játéka megkapó, mert finom alakítással formálta meg, érzésekkel tudta megtölteni Anna alakját. Ahogy Polák Ferenc alakítása is gondosan megformált, érzelemtől sem mentes káprázatos játék volt. Kedden este az ő játéka tűnt a legjobbnak, bár Andrej alakjában is nagyon sok érzelem volt, amit a fiatal színész nagyon átélt.
Az Anyát alakító Dósa Zsuzsa az állandó készenlétével, a családot összetartó erejével szinte végig „pörögte” az előadást, azaz olyan anyát mutatott meg a közönségnek, aki feláldozza magát a családért – ám ez számára egyáltalán nem áldozat. Dósa Zsuzsa oly sok arcához, most egy újabbal ajándékozta meg a közönséget, játékával még mindig tud tőle szokatlant mutatni – ezúttal ezt az Anya figurát – bravúrosan. Férjét Nádházi Péter alakította, az eddigi visszafogott szerepei után, ezúttal egy teljesen más alakot formált meg kiválóan.
Maróti Attila Adam szerepében lehetőséget kapott arra, hogy a harsány, mindent tudó, hipochonder férfi szerepében kiemelkedő alakítást nyújtson, amit nem is hagyott ki. Végig tudta hozni az ellenszenves figurát, amit kiegészített azzal, hogy gyakran a ruházatát igazgatta, ezzel is jelezve nem csak önző, de hiú is. Teljesen kilógott a családból. Maróti Attila mesteri alakítása is kiemelkedő volt.
A két ablakellenőr szerepében Timkó János a csendes, határozott, míg Ragány Misa a harsányabb, ellenőrt alakította, lehetőségükhöz mérten mindketten eltérő karaktert formáltak meg, a szerep egyéniségére jellemző tulajdonságokkal, mindketten szépen felépítették szerepüket, és emlékezetes alakítást nyújtottak.
Varga Viktor főrendező ismét olyan darabot választott, és olyan előadást rendezett, amely mondanivalója izgalmas, sokatmondó. Színészeit úgy irányította, hogy mindannyian maximumot hoztak ki magukból, és kiemelkedő alakítást nyújtottak. Nagyon erőteljes, humoros, elgondolkodtató előadást láthattunk, a színészek szárnyaltak szerepeikben. Nagyon jó rendezői megoldások vezetik a közönséget – az egyik a nem lát, nem hall, nem beszél jelenet, ami a rendező egyik kiemelkedő megoldása, és ez csak egy az előadás folyamán, ám mégis a néző dönti el, mit lát meg, mit hall, és miről beszél majd. Jó volt látni a csodálatos énekhangú színművészeket prózában, akik nemcsak felolvasószínházban, hanem a kamaraterem színpadán is megmutatták, hogy milyen nagyon jó prózai színészek.
A díszletet Jakub Branický, a jelmezeket Nagy Szilvia tervezte. Bemutató szeptemberben lesz, nézzék meg, érdemes!
Szemerédi Bernadett Joyful Díjat kapott Művészeti kategóriában február 23-án, „aki ének és színművészet tehetségével önzetlenül támogatta az Örömhét Magyarország Alapítvány imázs filmjének magalkotását.” – olvasható az oklevélen.
A Newjság és a magam nevében őszinte tisztelettel és szeretettel gratulálok az elismeréshez Szemerédi Bernadett színművésznőnek!
Fotó: Babák Zoltán
