Megyei szinten 32 szakmában több mint 1000 diák kezdte meg a szintvizsgát a napokban, köztük a Székely Mihály Szakképző Iskolában is. Elsőként március 2-án a vendéglátó szakmacsoporton belül a pincéreknek és a szakácsoknak kellett számot adniuk tudásukról, elméletben és gyakorlatban egyaránt. A megmérettetés jelentősége abban áll, hogy a sikeres szintvizsga a feltétele annak, hogy a tanév végén a diák tanulószerződéssel a gyakorlatát külső helyszínen megkezdhesse, ill. ennek hiányában később a szakmai vizsgákat sem teheti le.
– A C tételt húztam, tarhonyalevest és juhtúrós galuskát kellett készítenem – árulja el a vizsga után megkönnyebbülten Gurszki Krisztián szakácstanuló. – Szerencsém volt, nem volt túl nehéz, lehetett volna rosszabb is. Mindig is szerettem főzni, nagyon tetszik ez a szakma. A jövőben a terveim szerint a Liget Wellnesshez megyek gyakorlatra, később pedig külföldön vagy hajón szeretnék elhelyezkedni.
A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai ezekben a hetekben az iskolákkal együttműködve biztosítják a vizsgáztatás feltételeit, a szakmai hátteret. Ennek alapját a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött megállapodása biztosítja. A szakképzéssel kapcsolatos teendőik ellátását megyei szinten 13 kamarai munkatárs végzi. A kamarai garanciavállalás részeként a hároméves szakképzésben a tanulóknak a sikeres szintvizsgát követően a nyári gyakorlatukat már külső képzőhelyen kell megkezdeni.
Ez a vizsgarendszer több mint tíz éve van jelen a szakközépiskolai, régi nevén a szakiskolai rendszerben. Eleinte gyakorlati szintvizsgaként működött, ami azt jelentette, hogy kb. a tanulóidőszak felénél mérettetek meg a diákok, kizárólag gyakorlati jellegű feladatokból.
– Úgy gondoljuk, hogy ezt a gyakorlati szintvizsgát minden érintett jobban elfogadta: az iskolák, a tanulók és a gyakorlati képzőhelyek is, épp ezért mi egy törvénymódosítással szeretnénk ehhez visszatérni – mutat rá a jelenlegi rendszer anomáliáira Mészárosné Szabó Anna, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzésért felelő osztályvezetője. – A visszajelzésekből az derül ki, hogy ez az időpont túl korai. A gyerekek fél év alatt alig szoktak be az iskolába és ismerkedtek meg az eszközökkel, sok estben pedig még nem állnak azon a szinten, hogy gyakorlatban is megmérettessenek. Ez persze nem jelentené azt, hogy csak akkor mehetne a tanuló a gyakorlati képzőhelyre, ha sikeres szintvizsgát tett, viszont ez lehetne a szakmunkásvizsga egyik feltétele.
Mészárosné Szabó Anna mindemellett szólt a szakképzés jelenlegi problémáiról is. Egyike ezeknek, hogy míg a tanulólétszám gimnáziumokban csökken, szakgimnáziumokban minimálisan növekszik vagy stagnál, a szakközépiskolákban sajnos folyamatosan csökken. Továbbá egyre több a hiányszakma, ill. a szakemberhiány is egyre nagyobb mértében van jelen, amit állami ösztöndíjjal próbálnak mérsékelni. A helyzetet a nagyarányú elvándorlás is súlyosbítja, aminek megoldása meglátása szerint hosszútávon a bérkompenzáció és a szakmai életpályamodell bevezetése lehetne.
Hozzátette, a nehézségek ellenére megyei szinten a szintvizsgák eredményesnek mondhatók: első körben a tanulók 94-95 %-a tesz sikeres vizsgát, és alig néhány százalékuknak kell ismételniük.
Székely Mihály Szakképző Iskolában mintegy 70 diáknak kell idén szintvizsgát tenniük. Március végén az asztalos tanulóknak, április elején pedig festő, mázoló, tapétázóknak, kőműves és hidegburkolóknak, továbbá a szociális gondozó és ápolóknak kell számot adniuk az adott területen szerzett kompetenciáikról.
