Hegedűs Éva
Aktuális és akkut probléma – így jellemezte Gajdos Attila önkormányzati képviselő azt a kérdést, ami legutóbbi sajtótájékoztatójának központi témája volt. Meglátása szerint ugyanis egyre nagyobb méreteket ölt a romos, elhagyatott ingatlanok helyzete, a második választókörzetet járva pedig szinte minden utcában találkozott a jelenséggel. Ezek az épületek nemcsak a településképet rontják, ill. közbiztonsági kérdéseket vetnek fel, hanem egyúttal a bűncselekmények melegágyai is.
Hangsúlyozta, ezzel kapcsolatosan több képviselőnek – köztük neki is – voltak javaslatai, de komolyabb előrelépés nem történt. Az, hogy a helyzet idáig fajult, véleménye szerint több okra vezethető vissza. Részben a közigazgatás átszervezésével, részben az önkormányzati szándék hiányával magyarázható. Mindazonáltal a településen élő cigány lakosságot is felelőssé tette, akikhez különböző formában ezek az ingatlanok köthetők.
Éppen ezért – kihasználva a törvényi hátteret – a jövőben mindenekelőtt meg kell állapítani a tulajdoni jogviszonyokat, és annak is utána kell járni, hogy az adott ingatlan hitellel terhelt-e vagy sem. Szorgalmazni kell továbbá az együttműködést a kormányhivatallal, amelynek különböző büntetési tételek kiszabására van lehetősége. Ennek következtében az önkormányzat megszerezheti az ingatlanok tulajdonjogát, amivel később szabadon gazdálkodhat.
Erre vonatkozóan valamennyi önkormányzatnak szeptemberig meg kell alkotnia helyi rendeletét, amellyel kapcsolatosan több konkrét javaslattal fog élni.
Folytatva a gondolatsort Samu Tamás Gergő képviselő-jelölt Dél-Békésben tett tapasztalatait osztotta meg a nyilvánossággal. Mint mondta, a kisebb településeken mára már megdöbbentő méreteket öltött azoknak az elhagyatott, kifosztott telkeknek a száma, amelyeket a tulajdonosok elhalálozása és a fiatalok elvándorlása következtében senki sem gondoz. Sajnálatos módon azonban vannak erre utaló jelek Szarvason is. Többek között a Vasút, Eötvös, Bem, Somogyi és a Nap utcát járva találkozott megoldásra váró helyzetekkel. A lakossággal történt beszélgetései során az is kiderült, hogy az esetek többségét már jelezték az önkormányzat felé, de hiába.
Aláhúzta, a tavaly megalkotott településkép védelmi törvényt alapul véve az eddiginél nyomatékosabban lehet fellépni az érintett ügyekben. Emellett az elkövetkező hónapokban a testületnek el kell készítenie a településképi arculati kézikönyét, szeptemberi hatállyal pedig helyi rendeletalkotási kötelezettsége van.
– A kézikönyv azokat az értékek összegzi, amelyeket a város meg szeretne őrizni az utókornak – magyarázta az önkormányzat kibővült kompetenciáját a jobbikos jelölt. – A rendelet ösztönző és szankcionáló eszközöket is meghatároz, pl. helyreállítási kötelezettséget vethet ki az ingatlanokra. Amennyiben ezt nem teszi meg a tulajdonos, maximum egymillió Ft-os büntetéssel sújtható vagy akár az ingatlanra terhelhető. Ezzel a lehetőséggel azonban élni kell, és nem visszaélni, de azokat mindenképpen meg kell büntetni, akik szándékosan lerombolják vagy illegálisan lebontják az épületeket.
