Több elismerést is kiosztottak március 4-én, a Tóth Ferenc Gyermek Koreográfiai Verseny döntőjén. A Százhalombattán rendezett megmérettetésen díjazták többek között azokat a személyeket, akik hosszú időn át meghatározó módon segítették és támogatták az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület munkáját. Az idei évben életre hívott „Örökségért” díjat elsőként a szervezet korábbi elnökének és alelnökének, Csasztvan Andrásnak és Matókné Kapási Juliannának ítélték oda.
– Méltatták már a munkámat a turizmus területén, hiszen a MATUR díjat is birtokba vehettem, ill. fesztiválok, programok szervezése kapcsán is. A szarvasiak tudják, hogy bár nem vagyok aktív próbatermi oktató, a legszorosabb kötődésem mégis ehhez a területhez van. Kimondom tehát, hogy szívem csücske a néptánc és a népművészet, a díj pedig különösen az. Nagyon megérintett, hogy az utódok új díjat hoztak létre, jelezve ezzel, hogy talán nem volt hiábavaló, amit csináltunk az elmúlt három évtizedben – öntötte szavakba a díjjal kapcsolatos érzéseit a Tessedik Táncegyüttes művészeti vezetője.
A méltatásban nagy ívű szakmai, művészeti múltat mutattak be. Ennek alapját képezi az 1978 óta végzett néptáncoktatói tevékenység, ami később a Tessedik Táncegyüttes vezetésével párosult. Alapítóként vett részt az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület munkájában, 2000-től pedig négy cikluson keresztül ellátta az országos elnöki feladatokat is. Elindítója volt a Gyermek Néptáncosok Országos Szólótánc Fesztiváljának, ami a művészeti alapiskolák – minisztérium által támogatott – tanulmányi versenyének egyik alappillérévé nőtt ki magát. A három évenként megrendezésre kerülő versenyt máig a Szarvason kidolgozott tematikával rendezik. Jó hír, hogy a országos döntő jövőre visszatér a kiindulási helyszínre, ahová Kárpát- medence minden szegletéből várják a nevezőket.
Érdemei között sorolták fel, hogy hosszú idő óta tagja vagy vezetője az NKA Népművészeti Szakmai Kollégiumának, ami néhány éven keresztül a közművelődési szakággal összevontan működött.
Javaslatára több országos rendezvény valósult meg. Ilyen volt pl. a Szent Iván napi tűzugrás vagy a Szentendrei Skanzenben megrendezésre kerülő pünkösdölő. Emellett az egyesület rendezőként működött közre a Budai Várban megvalósuló Mesterségek Ünnepében és a tavaszi fesztiválhoz kapcsolódó Táncház-találkozókban is, továbbá elindította a gyermek koreográfiai versenyt. Elnöklete alatt ún. regionális rendszert hoztak létre, melybe bevonták a határon túli magyarokat is.
Emellett tevékenyen részt vett az alapfokú művészetoktatás rendszerének és tananyag tartalmának kidolgozásában, ill. 2007-től tagja az Alapfokú Művészetoktatási Intézményének Minősítő Testületének is. Mindvégig szívén viselte a magyarországi szlovák néptáncoktatók továbbképzésének és a határon túli gyermek néptáncoktatásnak az ügyét is.
– Tizenhat éves elnökségem csúcspontja, hogy az MTVA Duna Televízió csatornája kétszer egymás után hirdette meg és tűzte műsorra a Fölszállott a páva című műsort gyerekek számára – emlékszik vissza az utóbbi évek legjelentősebb eredményére. – Ekkora reklámot a gyermek népművészeti oktatás korábban soha nem kapott. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy zajlottak szakmai viták ezzel kapcsolatban, megkérdőjelezve, hogy ez a fajta megmutatkozása a szakmának helyes-e vagy sem. Talán ebbe fáradtam bele a legjobban, és ez is hozzájárult, amikor 2016-ban alelnök asszonnyal együtt úgy döntöttünk, hogy átadjuk a fiataloknak a stafétát – beszél kendőzetlen őszinteséggel a munka árnyoldalairól is.
Hangsúlyozta, jelenleg a Kárpát-medencében kb. 250 ezren vesznek részt néptáncoktatásban. Úgy érzi, az oktatási rendszerben való megjelenése és autentikus tanítása lehetővé tette, hogy ma már ki meri jelenteni, a népművészetnek ez az ága biztonságban továbbörökíthető.