Az Országgyűlés elfogadta az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását. A módosítás lényege, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el. Az alaptörvénybe foglalt pártatlanság követelménye miatt fontos, hiszen ha a nyomozás során valaki bírói feladatokat látott el, a bizonyítékokba betekintést nyerhetett. Ezen túl a bűncselekmény elkövetéséből származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelveknek való megfelelést is szolgálja. Kisebb módosítások tartalmaz a büntetőeljárásban alkalmazható hirdetményi kézbesítés és a határzáras bűncselekményekkel kapcsolatos külön eljárás vonatkozásában is. Tartalmazza továbbá büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló alapvető jogokat, s ezeket az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás szabályainál is végez apróbb pontosításokat.
Az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, szigorodtak a külföldi egyetemek működési feltételei. A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi egyetem Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Feltétel lesz az is, hogy a külföldi egyetem a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie. A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat.
A törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, jogokat biztosítanak, és nem előjogokat. Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnának ellehetetleníteni.
Elfogadásra került a nemzetközi magánjogról szóló törvényjavaslat is. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet, vagyis a Kódex, több mint három és fél évtizede képezte a külföldi magánjogi jogviszonyokkal kapcsolatos jogi kérdések hazai elbírálásának az alapját. Hatálybalépésekor a Kódex egy kiforrott, magas színvonalú szabályozást képviselt, amely nemzetközi összehasonlításban is messzemenően megfelelt a kor elvárásainak. Az azóta eltelt időszak alatt azonban erőteljes változások mentek végbe gazdasági, társadalmi és politikai téren egyaránt, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is markáns befolyást gyakorolt a hazai nemzetközi magánjogi szabályozásra.
Drasztikusan megnőtt a határon átnyúló személyi és vagyoni forgalom, s ebből kifolyólag emelkedett a nemzetközi vonatkozású jogviszonyok száma, és az ügyek jellege is sokszínűbb lett. Emellett a nemzetközi magánjog elméletének továbbfejlődése is új távlatokat nyitott. A most elfogadott törvényjavaslat a külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyokra alkalmazandó, átfogóan szabályozza a nemzetközi magánjog három alapkérdését: a joghatóságot, az alkalmazandó jogot, illetve a külföldi határozatok magyarországi elismerésének és végrehajtásának feltételeit. Állami bíróságok joghatóságát szabályozza és csak állami jogok alkalmazására terjed ki.