A január elsejétől bevezetett új hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása óta nem telt el úgy hét, hogy a téma ne került volna valamilyen platformon napirendre. Az új rendszer elsődleges célja az volt, hogy a lerakásra kerülő hulladék mennyisége nagymértékben csökkenjen, az EU-s előirányzatok és az ehhez kapcsolódó hazai rendelkezések pedig ugyancsak ezt támasztották alá. S bár a közvélemény azzal az alapvetéssel egyetértett, hogy komoly szemléletváltásra van szükség – és ez lakossági együttműködés nélkül kivitelezhetetlen – de kevésnek találta az átmeneti időt, ill. a megvalósítás egyes elemeit is kifogásolta. Szarvason letelt a három hónapos „próbaidő”, s bár a rendszernek még vannak anomáliái, az üzemeltető szerint jól vizsgázott.
– A március volt az első olyan hónap, amikor már otthagytuk azokat a kukákat, amelyek nem feleltek meg a kritériumoknak. Összességében azt tapasztaltuk, hogy a lakóházak jól teljesítenek, és csak tűréshatáron belüli, kisebb problémákat észleltünk. Az emeletes házaknál vannak még gondjaink, talán részben azért, mert egy arctalanabb élettérről van szó. Ezért is jártuk végig a múlt héten a lakóbizalmikkal közösen az érintett területet. Azt láttuk, hogy a kétkukás rendszer mindenhol kialakult, a védett elkülönített tárolások is megjelentek, de természetesen mindig vannak olyan emberek, akik nem tudják, vagy nem akarják jól csinálni. Ezen kell még változtatni, és ebben kérem a lakosság együttműködését – foglalta össze az első negyedév konklúzióit Pákozdi János, a Szarvasi Komép Városgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A leggyakrabban felvetett kritikára, a vegyes hulladék havi egyszer történő elszállítására vonatkozóan úgy fogalmazott, alapvető pontosításra van szükség. Sokan ugyanis nincsenek tisztában azzal, hogy vegyes hulladéknak minősül az a biológiai hulladék is, ami minden héten elszállításra kerül. Ez egészül ki a zöld hulladékkal – gallyal, nyesedékkel -, amelyet lakossági többletköltség nélkül szállítanak el, később pedig ezeket együttesen komposztálják. A vegyes hulladék másik komponense a nem lebomló rész, ami semmilyen formában nem hasznosítható újra, ezért a lerakóba kerül. Többszöri válogatást követően ennek a résznek minimálisra kell csökkennie, vagyis elegendő a havonta történő elszállítása.
– Ha nem megfelelően történik a biológiai hulladék kiválogatása, úgy érezheti a lakos, hogy nem elegendő a vegyes hulladék szállításának gyakorisága. Abban bízunk, hogy a jövőben a hulladék még alaposabb szelektáláson megy keresztül, mivel ez jelentősen csökkentheti a vegyes hulladék mennyiségét. Emellett elég sok engedményt is tettünk. A pelenkát bele lehet tenni a biológiai részbe, és a különböző zsíros anyagok is ide kerülhetnek azért, hogy csökkenjen a maradék vegyes hulladéknak a mennyisége – tárja fel a probléma lehetséges okait.
Ezzel együtt elismerte, hogy mindezek ellenére is fennállhat a többlethulladék keletkezésének lehetősége. Ilyenkor több megoldás kínálkozik. A hulladékszállítási naptár alapján a lakos a hulladéktöbbletet kihelyezheti a kuka mellé, amit minimális többletköltség – kb. 300 Ft –ellenében elszállítanak. Az ezt igazoló címkét a Komép ügyfélszolgálatán lehet megvásárolni. Ezen kívül minden nap kivihetik a többletet az átrakó állomásra, az Ipartelep utca 2. szám alá, ill. a településen található 15 szelektív sziget valamelyikére.
Ugyancsak pozitívumként értékelte, hogy a megváltozott rendszer ellenére nem emelkedett az illegális hulladék mennyisége. Nem változott a Szarvason keletkező évi 2-300 tonna illegális hulladék útvonala sem, a helyszíneket illetően azonban érzékelhető módosulást tapasztaltak. Az árokpartok, erdőszélek helyett egyre nagyobb mennyiség kerül a szelektív hulladékgyűjtő szigetekre, amire egyre szigorodó kamerás megfigyeléssel és jogi szankciókkal igyekeznek megoldást találni.
Kitért a korábbi nyertes KEOP-projektre is, amelynek keretében ezer komposztáló és kétezer biokuka került a lakosság körében kiosztásra. A jelenlegi állapot szerint valamennyi biokuka gazdára talált, mindössze kb. száz darabot nem szállítottak még el. Mindemellett megjelent a lakossági többletigény is, aminek megoldására várhatóan hamarosan önkormányzati döntés születik. Komposztálót azonban továbbra is lehet igényelni.
Nyomatékosította, az EU környezetvédelmi előírások alapján három éven belül – 2020-ra -40%-ra kell csökkenteni a lerakóra kerülő hulladék mennyiségét. Ez az arány annak tükrében meglehetősen magas, hogy a tavalyi évi statisztika szerint a lakosság mindössze 6%-ot gyűjtött szelektíven, a maradék az egyre nagyobb méreteket öltő hulladéklerakókat gyarapította.
Pákozdi János szerint a biológiai hulladék megfelelő szétválogatásával a vegyes hulladék 30 %-a megtakarítható, ami már jelentős eredmény. (Csak az elmúlt három hónapban közel 3 tonna biológiai hulladék gyűlt össze – szerk.) A vegyes csomagolóanyag – papír, fém, üveg, műanyag, tetrapak – előírt kvótáit illetően már kevésbé optimista. Mindennek az alapja azonban a gyökeres szemléletváltás, aminek segítségével a jövő generációjára nem szeméthegyeket hagyunk örökül.
