– A mai sajtótájékoztató kicsit karcosabb lesz – vetítette előre Földesi Zoltán május 22-én, a helyi médiumokkal való legutóbbi konzultációja alkalmából. Ennek indokát szerinte elsősorban az országos politikai események szolgáltatják, amelyek előtt napok ót döbbenten áll. Az ország miniszterelnöke ugyanis a Selyemúton Pekingbe ment, együtt fényképezkedett a világ autokrata vezetőivel, és nyíltan beszélt arról, hogy a globalizáció új fázisba került. Az Európai Unió a végét járja, éppen ezért az ország szabad vegyértékeinket új irányba fordítja.
Véleménye szerint ez is azt tükrözi, hogy Orbán Viktor folytatja a megkezdett pávatáncot: a nyugat-európai országok felé egészen mást mutat, mint amit itthon mond. Ezt bizonyítja pl. az a tény is, hogy együtt mutatkozik Erdogan török elnökkel, aki egyébként vélhetően manipuláltan került hatalomra. Másrészt közeledik Putyin felé is. Az okok között a 2020 utáni pénzforrások keresése szerepel, mivel ekkora megszűnnek a kohéziós alapok. Partnerként megtalálta Kínát is, akivel közösen mintegy 600 milliárd Ft-ból a Budapest-Belgrád közötti gyorsvasút megépítését tervezi.
– Valami Nostredamus nevű pali a történelemből mondott valamit valami sárga veszedelemről – utalt azokra a jelekre, amelyek egy jövőbeli még nagyobb veszélynek lehetnek hírnökei. – Az a kis szír vándorlás, ami a környékünkön volt, lehet, hogy csak egy kis apróság ahhoz képest, ami távlatokban, egyfajta modern kori honfoglalásként megjelenhet.
Hozzátette, a dolgok nincsenek rendben, ezt pedig az is jelzi, hogy az Európai Unió sokadszor foglalkozott a magyar üggyel. Úgy érzi, betelt a pohár náluk is, és elfogadták azt a parlamenti javaslatot, amivel Magyarországot szégyenpadra ültetik.
Erre reagálva a MSZP országgyűlési frakciója egy három törvényjavaslatból álló mentőcsomagot állított össze, ami tartalmazza azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tennie a kormánynak. Amennyiben ezt nem valósítják meg, a miniszterelnök komoly veszélynek teszi ki hazáját, és a kisodródás felé veszi az irányt. Ennek a politikának a vesztesei pedig legfőképp a fiatalok és idősek lesznek, valamint tovább szélesedhet a köztük lévő földrajzi szakadék is.
Belpolitikai ügyekre térve elmondta, megkezdődött a 2018-os költségvetés országgyűlési vitája. A kormány álláspontja szerint az első negyedévben tapasztalt 4,1%-os GDP-növekedés lehetővé teszi a mozgástér növekedését. A problémát nem ebben, hanem az elvonási és az elosztási oldalban látja, mivel kevesebb jut fontosabb célokra, ellenben továbbra is komoly összegeket költ a kormány stadionépítésre. A mérleg két serpenyőjét jól mutatják az egyházi és az önkormányzati intézmények is. Az előbbi fenntartóhoz tartozó iskolákra ugyanis 160%-os támogatás jut az önkormányzatival szemben.
Véleménye szerint baj van az egészségüggyel is. A térségben ez abban nyilvánul meg, hogy Orosháza polgármestere megkereste a helyi kórház területéhez tartozó önkormányzatokat, és arra kért mindenkit, hogy támogassák a működését. Szarvasra havonta 1 millió Ft hárulna, a kérdést azonban egyelőre levették napirendről. Az MSZP többek között ebből kifolyólag nem támogatja a „gazdagok költségvetését.”
Pártja tevékenységéről szólva elmondta, az MSZP május 27-én tartja országos kongresszusát, melyen tárgyalják az ajánlat a nemzetnek programtervezetet. Ez egyebek mellett tartalmazza, hogy senki se kapjon 100 ezer Ft alatti nyugdíjat. A statisztika szerint ugyanis ma százezer embernek 50 ezer Ft alatti nyugdíjat folyósítanak, egymillió időskorú pedig 100 ezer Ft alatti jövedelemből él. Ígérte, az oly sokszor fejükre olvasott 13. havi nyugdíj megszüntetését akkor a gazdasági válság indokolta. Amennyiben az ország gazdasági mutatói lehetővé teszik, ezt is vissza fogják adni az érintetteknek.
Utalt Kövér László nyilatkozatára, mely szerint a 2018-as választás tétje nem kevesebb, mint hogy az elmúlt hét év munkája hamvába fog-e hullni. Kivételesen egyetértett a házelnök szavaival, és arra biztatott mindenkit, hogy jövőre szavazatukkal is erősítsék meg, hogy új utakra szeretnének lépni.
Helyi vizekre evezve elsőként szólt a május 9-i megemlékezésről, amikor a baloldali érzelműek minden évben egy rövid időre megállnak. Emellett szót ejtett a testületi ülés előtti bejárásról is, melynek során sajnálattal észlelték, hogy méteres gaz veri fel a Bolza-kastély udvarát. Az ügy háttérről elmondta, a településvezetés a tavalyi évben többször váltott levelet a Szent István egyetem vezetésével, de eredménytelenül. Rámutatott, a „közmunkások már rég kirittyentették volna” a területet, de mivel nem önkormányzati tulajdonban van, tehetetlenek.
A testület 12 napirendi pontot, 17 bejelentést tárgyalt, zárt ülésen pedig további hat kérdéssel foglalkoztak. Több beszámolót is meghallgattak, köztük a Szarvasi Gyógy-Termál Kft., a Cervinus Teátrum, a Komép Városgazdálkodási Kft., a Szarvasi Történelmi Emlékút Közalapítvány és a Szarvasi Gyermekélelmezési Nonprofit Kft. összegzését is. Kritikával illette a Körös-szögi Kht. hátterében tapasztalható folyamatokat. A probléma gyökere véleménye szerint, hogy államosították a vízterületet. Ez okozza a11 millió Ft-os hiányt is, mivel a holtágban lévő halak után nem kártalanították a szervezetet.
– Nem vagyok hajlandó Magyarország újabb mutyijához csatlakozni. A négy ellenzéki képviselő nem szavazta meg azt az előterjesztést, hogy a város képviselő-testülete hozza létre a Dél-Kelet Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszert. Ez ugyanis nem szól másról, minthogy megyénként ismét lesz egy újabb Fidesz mutyi. Rátette az állam a szemétre a kezét. A főkukás cég, akárcsak a kis gömböc, regionálisan kijelölte a család barátját, és egy kézbe akarja adni ennek a vezetését. Én ehhez nem vagyok hajlandó asszisztálni – szögezte le, hozzátéve, hogy kormányváltás esetén azonnal megszüntetik a rendszert.
Zárszóként arról beszélt, hogy még tart a megosztottság a helyi Fideszben, és továbbra is 2-3-an dolgoznak a testületben. Úgy érzi, helyben is létrejött a kétsebességes Európa, pedig a város nem azt érdemli, hogy így kezeljék őket.