Postafiók
Tiszakécske, Máramarossziget, Szentendre, Minnesota, Szarvas. A közös pont Fülöp G. László író, költő, egyetemi oktató és építészeti igazgató, mi pedig a Városi Könyvtárban megrendezett író-olvasó találkozón kapcsolódhattunk a történetszálhoz, még ha csak két óra erejéig is. A csütörtöki, május 25-i beszélgetésen részt vett Fülöp-Sylvester Ágnes, az író felesége és egyben munkatársa, illetve Tatai László szerkesztő, a kérdező szerepében.
Fülöp G. László írói tevékenysége szorosan kapcsolódik sorsa alakulásához. Az eddig megjelent három életrajzi könyve, a Máramarosszigeti történetek, a Dunától a Mississippihez, a Minneapolisi tükör, illetve a Tollvonások című verseskötete mind végigvezet élete történetén, emléket állítva az útját kísérő fontos személyeknek. A tiszakécskei, máramarosszigeti és szentendrei gyermekkor történetei nosztalgikus és egyben hű korrajzot adnak a mindennapi ember megpróbáltatásairól, az ő sorsát is mélyen meghatározó ’56-os eseményekről. Az októberi forradalom minden résztvevő szemszögéből más-más megvilágítást kap, így a „radargyárból” a diákokhoz siető fiatal elbeszélése is érdekes részleteket nyújt. Az akkori történések sodrásában egészen Minnesota államig vezette az élet, ahol az építészetben találta meg számításait. A Minnesotai Egyetemen végezte el tanulmányait, az iskola oktatója lett, tervezés- és fejlesztésvezető Minnesota állam Felsőoktatási Minisztériumában, illetve a Wisconsin-Madison Egyetem fejlesztő, tervezői építészeti igazgatója is volt egy időben.
Feleségével elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar hagyományok megőrzésében, a kiköltözött magyarság összefogásában. Elnöke volt a Minnesotai Magyarok Szervezetének, a Magyar Amerikai Koalícióban és a Magyar Baráti Közösségben is vezető szerepet töltött be. A kint élő magyarokért végzett kulturális munkája elismeréseképpen a Magyar Köztársaság Érdemérem Lovagkeresztje kitüntetésben részesült 2008-ban. A szervezetek célja többek között az államokba eljutó negatív, gyakran elferdített hírek kiküszöbölése, helyrehozatala, de ugyanolyan fontos a közösség összefogása, magyarságuknak megtartása és ápolása. Sylvester Ágnes szavai híven tükrözik a pár elhivatottságát ebben az ügyben: „Egy magyarnak sem engedjük el a kezét.”
Az író könyvei a Városi Könyvtárban megtekinthetők és kölcsönözhetőek.
