Átlépte a negyedik X-et az a halászati tudományos tanácskozás, amely Szarvason leginkább HAKI-napokként vált ismertté. Június 13-14-én már 41. alkalommal került megrendezésre az a konferencia, ami a tudományos aspektusa mellett az ágazati szereplők találkozási pontjaként is szolgál. A kétnapos előadássorozaton egyúttal lehetőség nyílik arra, hogy megismertessék az érintettekkel a legújabb kutatási eredményeket.
A résztvevőket Halasi-Kovács Béla, a NAIK Halászati Kutatóintézet június 1-jétől kinevezett igazgatója köszöntötte. Emlékeztetett, bár kb. két évtizede követi figyelemmel az eseményt, első ízben érte az a megtiszteltetés, hogy megnyithatja. Hozzátette, bízik benne, hogy az itteni tevékenysége szolgálni fogja mind a kutatóintézet, mind pedig a halászati ágazat fejlődését.
– Alapvető célunk a kutatóintézetben a több mint 100 éves hagyományok továbbvitele. Úgy gondolom, hogy új dolgokat sosem kell kitalálni, csak a meglevő ismeretek kell jól használni. A legfontosabb feladatomnak tartom, hogy közelebb hozzam az ágazat fejlesztési elképzeléseihez az intézményi munkát, ennek megfelelően a kutatási tevékenység mellett kiemelten fontosnak tartom az innovációt és a szaktanácsadást, tehát a tudás és a technológia transzfer fejlesztését. Ebben az intézetnek fejlődnie kell – nyomatékosította.
Rámutatott, az, hogy az ágazat egy önmagánál fajsúlyosabb kutatóközpontot tud fenntartani, mindenképpen sokatmondó. Mindez a nagy múltra visszatekintő eredményekkel magyarázható, amelyek nemzetközi szinten is elismerést váltottak ki. Véleménye szerint nagy lehetőségek mutatkoznak előttük e területen, ez pedig mindenképp szakemberigényt von maga után.
Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója elmondta, korábbi tevékenysége valamilyen formában mindig kapcsolódott a halászathoz, jelenleg pedig a NAIK tizenkét kutatóintézete közül az egyik fogja át ezt a szakterületet. Fő célkitűzéseik között a gyakorlatorientált kutatások szerepelnek, és úgy érzi, az új kinevezett igazgató is elkötelezett ebben az irányban. Hangsúlyozta, három dolgot kért tőle: törekedjen az intézet hazai és nemzetközi hírnevének visszaállítására, a kutatásokat az ágazati igények határozzák meg, ill. az ágazati szereplőkkel napi kapcsolatot ápoljanak.
Ugron Ákos Gábor állami földekért felelős helyettes-államtitkár úgy fogalmazott, az ágazat méreteiben ugyan nem, hírneve alapján azonban mindenképp nagynak mondható. Mindenki kíváncsi a magyarok tudására, amiből az következik, hogy a halgazdaságnak jövője van. A számadatokról szólva elmondta, 2010-15 között az üzemelő halastóterületek majdnem 5%-kal, az étkezési haltermelés 25%, az intenzív üzemi étkezési haltermelés közel 60%-kal nőtt. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a kiindulási pont alacsony volt, ezek az adatok azonban azt bizonyítják, hogy felfelé vezet az út.
Az aktualitásokról szólva utalt arra, hogy elfogadták a legújabb törvénymódosításukat. Ez tartalmazza a haltermelő létesítmények körülményeinek javítását, ill. a bemutatási célú halászatot engedélyezését. A módosítás számos felhatalmazó rendelkezést is magában foglal, köztük az akvakultúrás termelés végrehajtási rendeletének megalkotását.
Érintette a január 1-jétől bevezetésre kerülő törvényt is, melynek értelmében a hal áfája 5%-ra csökken. A döntéstől az ágazat fehéredését várják, s remélhetőleg ennek hozadékaként a halfogyasztás is valamelyest emelkedni fog.
Szépe Ferenc, a FM főosztályvezetője nyomatékosította, a rendezvény nemcsak egy magas színvonalú tanácsokozás, hanem egy közösségformálóm esemény is. Úgy látja, hogy az ágazat előtt álló feladatok sokoldalúak és egyre összetettebbek, egyike ezeknek a világ egyre dinamikusabban növekvő lakossága számára az élelmiszerellátás, ezen belül is a fehérjebiztosítás. Ebben szerinte az édesvízi akvakultúrának mindenképp kiemelt szerepe lesz.
Végül Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke arról beszélt, hogy a megye a természetes vizek hazája, a tanácskozás pedig ennek egyik ékessége. Úgy látja, az élelmiszer-gazdaságban egy paradigmaváltás küszöbén állnak, amelynek keretében el kell sajátítani a precíziós gazdálkodást. A táplálkozás terén előtérbe kell hozni a halfogyasztást, és minél szélesebb kör számára elérhetővé tenni.
A tanácskozás a plenáris előadásokat követően négy szekcióban folytatódott, a KHV – koi herpeszvírus –, az innováció, a haltermelés gazdasági és társadalmi kérdéseinek és a halegészségügynek a jegyében.
