Szerdán délután a Turay Ida Színház a Hamupipőke eredeti meséjének színházi adaptációját hozta el Szarvasra, a teltházas nézőknek.
Charles Perrault írta a klasszikus, legrégebbi történetet, amelyben Hamupipőke cselédsorban él, és a szegénységből emelkedik ki kedvességével, szorgalmával és önzetlenségével. – írja a szinopszis.
Hamupipőke (Király Kitti) a konyhán dolgozik, a szakácsnő (Germán Lívia) cselédsorban tartja. Nevelőanyja és annak nagyobbik lánya, Grizelda (Szántó Szandra) durván bánik vele. Ám a kisebbik lány, Anasztázia (Faggyas Alexandra) sajnálja és segíteni próbálja. A Király (Bácsatyai Gergely) elrendeli, hogy szombaton legyen bál, és ha fia a Herceg (Kovács Olivér / Rubóczki Márkó) nem talál feleséget, a Király testvére, a Nagyherceg (Seprenyi László) lesz a király. A Hoppmester (Merk László) igyekszik teljesíteni a király kívánságát.
Hamupipőke megismerkedik a herceggel, aki kedves hozzá cselédruhájában is és azt is megtudjuk miért ez a neve. Azért, mert a tűzhely tisztítása során mindig hamus lett az arca. A Herceg meghívja Hamupipőkét a bálba, barátaival együtt, akikről kiderül, nem mások, mint két egér, Guszti (Rárósi Anita) és Dzseki (Borbély Krisztina). Ám Hamupipőke nem mehet, mert a Szakácsnő hamut szór a lencsébe, amit ki kell tisztítania. Hamupipőke az egerekkel szomorkodik, amikor megjelenik Tündér Keresztanya (Nyírő Bea), aki varázsütésre kitisztítja a lencsét, és a tűzhely most nem hamut, hanem Hamupipőke báli ruháját, és cipőjét rejti. A mese folytatása, csak egy kicsit más, mint a Grimm testvéreké, de a vége ugyanaz. Hamupipőke hitvallása: „Légy mindig kedves és bátor!” Ezt tanácsolja Anasztáziának is. Nagyon szép a jelenetük. Tündér Keresztanya pedig megoldja a rejtélyt Hamupipőke származását illetően is.
Kedves mesét láthattunk, a szeretetről, a magunkban való hitről, a jóságról és arról, hogy a szeretet átsegít mindenen. Nem csak a gyerekeket, de a felnőtteket is meghatotta az előadás.
Az eredeti meséből Nyírő Bea írt színdarabot, és a rendezést is vállalta, igazán megható történet született. Valószínű a rendező nagyon nagy érdeme volt az is, hogy a saját díszletüket, amit a Valahol Európában monumentális díszlete elé tettek le, a felül kilátszó falak beilleszthetőek voltak a mesébe. A báli részben viszont kinyitották a díszletet és pont összhangban volt a Valahol díszletének boltíveivel, így a bálterem „ablakai” a mocsári ciprusokra néztek. Nagyon jó, hogy a rendező a helyszínhez tudta igazítani a maguk szép díszletét, amelyet Nemes Richárd tervezett. A szép jelmezeket Keju álmodta meg.
Galambos Edit
A fotókat Babák Zoltán készítette.
