2017. július 13-án este megnyitotta kapuit a VI. Cervinus Művészeti Fesztivál, a Vízi Színházban. Tizenhárom napra a szarvasi Cervinus Teátrumé a Körösre épített színpad.
Már a belépés különleges volt, hiszen a nézők vörös szőnyegen léphettek be a nézőtérre, de zöldnövények is díszítették két oldalt a bejáratot. Látszott, hogy a szervezők ügyelnek a részletekre is. A színpadon a Valahol Európában falai fogadták nézőket (Nagy Szilvia alkotása), amelyek teljes kilátást engedtek a szemben lévő mocsári ciprusokra.
„A zene az kell, mert körülölel…” lehetne a mottója a Gála megnyitójának.
A Teátrum Musical Gálával kezdett, ahol majdnem a teljes társulat fellépett. Wilkommen – köszöntés – énekelte Polák Ferenc a Kabaré Konferanszié dalát, és közben színpadra hívta az este szereplőit, a fellépő művészeket. Ötletes, jó kezdés! Majd dr. Dósa Zsuzsa a Cervinus Teátrum művészeti igazgatója megnyitotta a Fesztivált, kérte Csasztvan Andrást, a Teátrum igazgatóját és Babák Mihályt, Szarvas Város polgármesterét, hogy köszöntsék a nézőket. A beszélgetés az első fesztiválról szólt, amit Szenes János összművészeti fesztiválnak álmodott meg, és ma is az maradt. A város nagyra értékeli a Cervinus Teátrum és Dósa Zsuzsa tevékenységét, aki Varga Viktor főrendező munkáját emelte ki, aki a rendezés mellett a kommunikációs munkát is végzi. Szórólapok, weblap és az internet különböző lehetőségeivel élve szerkeszti azokat.
Ezután a zenéé volt a főszerep. A dalok végén Varga Viktor rendező nem engedte ünnepeltetni a művészeket, mert az utolsó akkordoknál, már a következő dal előadója a színpadon volt és indult a következő zene, így valóban gyöngyönként fűzték fel a dalokat, hogy végül egy kerek egésszé álljon össze.
Bardon Ivett és Boronyák Gergő Máté Péter örökzöldjét, az Ez itt az én hazámat adták elő. A Hegedűs a háztetőnből Nádházy Péter Ha én gazdag lennék címmel énekelte a vidám melódiát, a tőle megszokott derűvel. Dósa Zsuzsa a No no no című szlovák dalt két táncossal ifj. Csasztvan Andrással és Magyari Lászlóval jelenítette meg kedvesen, vidáman. Polák Ferenccel Forog a kerék, amelyben álmait keresi, az ABBA szerzők Sakk című musicaljének betétjével. A Rómeo és Julia szerelmes kettősét Gerald Presgurvik nagyon szép lírai dalát, a Szívből szeretni Szemerédi Bernadett és Timkó János játékosan „szerelmesen” élték át a színpadon. A Jekyll és Hyde-ból a Nekem férfi kell, a mosolygós Bardon Ivett határozott előadásában két táncos fiúval, ifj. Csasztvan Andrással és Magyari Lászlóval. A Vörös Pimpernel, amely Orczy Emma bárónő regényéből készült musical, Timkó János az Imát énekelte nagyszerűen. A Valahol Európából A zene az kell című szeretetdalt Szemerédi Bernadett, Nádházy Péter és a gyermekek énekelték elbűvölően.
Az első rész végén tíz ékszerutalványt sorsoltak ki, az Üvegvarázs Ékszer felajánlása jóvoltából. A fellépő színművésznők is az Üvegvarázs ékszereit viselték a gálán.
A Gála második részében a Babylon TSE táncosai kezdték, és igazán itt lehet érezni, hogy a techno zene és a színészek által énekelt nagyformátumú dalok között mekkora különbség van. De az együttes táncosai remek produkciót mutattak be.
A Gála további részben mintha önmagukat is túl akarnák szárnyalni a művészek. Bardon Ivett káprázatosan énekelte a Kabaréból a Mein Herrt, két táncossal ifj. Csasztvan Andrással és Magyari Lászlóval. Szemerédi Bernadett és a gyermekek a Muzsika hangjából a Do-re-mi című dalt varázsolták színpadra, ami Betti gyönyörű hegedűjátékával kezdődött. Boronyák Gergely ismét Máté Péter slágerét énekelte érzelmesen, a Még meg sem köszöntem címűt. A Cervinus tenorjai következtek a Notredami toronyőr Bell című dalával, ami Quasimodo, Frollo és Phoebus azaz Timkó János, Nádházi Péter és Polák Ferenc énekeltek, elképesztően jó hangon, Koska Melinda nagyszerű tánca közben. Az ámulat még tartott, amikor Boronyák Gergely Kosztolányi Dezső fantasztikus versét, a Hajnali részegséget adta elő, csodálatosan átélve azt.
Ez csak fokozódott, Timkó János a Jézus Krisztus szupersztárból a Getshemane dalt olyan katarzissal adta elő, hogy a közönség lélegzet sem vett a dal alatt. Rendkívüli hang, rendkívüli előadó! És jött Polák Ferenc, hogy ugyanebből a musicalből Herodes dalát előadja, ami szintén fantasztikusan szólt, mind hangban, mind előadásban. Dósa Zsuzsa Szeretnék ma… című verset mondta el és utána ismét egy szlovák dalt énekelt Cseresnye címmel, könnyedén lenyűgözően. A Cervinus három tenorja, Timkó János, Nádházy Péter és Polák Ferenc ezúttal Szemerédi Bernadettnek énekeltek, de ebben a dalban is Bettié volt a főszerep, hiszen őt kérték az urak, hogy énekeljen és a művésznő énekelt. Az operaház fantomjának legszebb és legnehezebb dala Bernadettnek nem jelentett gondot, csodálatosan énekelte Chiristine dalát. Következett a befejezés, ami nem is lehetett más, mint a Csodaszarvas fináléja, a „Jó lenne” a fellépők teljes csapatával, hiszen a szereplők nagy része részt vett a gálán.
Különleges estének lehettünk részesei. A nagyszerű színművészek, a csodálatos hangok, alkotók, a Cervinus Teátrum művészei, legyünk büszkék rájuk! És ez még csak a kezdet!
Belinszki Zoltán szövege a Csodaszarvas záródalából a Jó lenne…
Fölkel a nap!
Égre visít, mennyi dolga akad.
Fölkel a nap, újra fölkel a nap!
Hercegi száj első dalra fakad.Fölkel a nap, újra fölkel a nap!
Megszületett, akit áhít a had.
Fölkel a nap, újra fölkel a nap!
Mozdul a nép, babaágyat farag.…
Ez lenne az a föld, amire már
Évezredek óta nemzetünk vár.
Szebbé kell tennünk, hogy gyermekeink
Itt jól éljenek – a jóslat szerint.
Galambos Edit
A fotókat Babák Zoltán készítette.
