in , , , ,

Ismét dunnáját paskolta Holle anyó

A Holle anyó című mesemusicalt 2013. november 5-én mutatta be a Cervinus Teátrum. Azóta folyamatosan műsoron van a mese, amely családoknak biztosít szórakozást. 2017. július 16-án az 50. előadáshoz érkezett, amely a Vízi Színház színpadán először volt látható. Ahogy Csasztvan András, a Teátrum igazgatója szünet után elmondta, két szereplő maradt állandó mind az ötven előadás során: Dósa Zsuzsa Holle anyóként és Benkő Géza Márkóként. Valamint Varga Viktor is jelen volt valamennyi bemutatón, csak éppen a háttérből irányított.

A vasárnap esti előadásra megtelt a nézőtér, ami azt is jelenti, hogy Szarvason még mindig szívesen nézik meg ezt a szeretetről szóló történetet – valószínűleg ez a varázsa.

„Nem szabad hinni, hogy rossz ez a tél.
Nem fázik senki, ha tavaszt remél.
Nézz ki, csak nézz ki, hogy hull-e a hó!
Dunnáját paskolja Holle anyó.”

Az idézett sorokkal kezdődik és fejeződik be a történet Holle anyóról (Dósa Zsuzsa) és a Mostoháról (Varga Anikó), akik hajdan testvérek voltak. A Mostohának már gyermekként sem volt jó soha semmi. Mindig irigykedve nézte testvérét, aki a szeretetet látta mindenben. Benne sajnos ez nem volt meg. A mese kezdetekor a faluban él a Csúnya édeslányával (Csasztvan Zsuzsanna) és Ágicával (Tatár Bianka), aki a férje gyermeke, de édesapja halála után cseléddé vált a házban. A porta körül segít két béreslegény, Mirkó (Maróti Attila) és Márkó (Benkő Géza). Az eseményeket egy másik dimenzióból figyeli Jakub (Polák Ferenc), aki Holle anyóval él.

Ágica szívében is szeretet van, pedig komiszul bánik vele Mostohája. Addig szekírozza, amíg bele nem esik a kútba. Innen úgy jut el Holle anyóhoz, hogy kiszedi a kemencéből a megsült pogácsát, leszedi a megérett almát a fáról. Útja során enni ad egy öreg néninek, aki maga Holle anyó, ezért nála marad. Közben Jakub Ágicához megy, így elkerülik egymást. A szorgos lány mindent megcsinál Hollénak, hiszen a munka számára nem jelent gondot. Ezalatt Jakub a faluban Mirkóval és Márkóval bosszantják a Mostohát. Ágica, fentről látva, megszánja mostoháját. Visszatér hozzá, ám a nevelő anyja nem változott.

Természetesen happy end-del végződik a kedves, humoros történet, amelyet nagyon szép dalbetétek színesítettek. Érdemes a sokatmondó dalszövegekre is figyelni. Az előadást a Cervinus Tánckar vidám táncai tették még látványosabbá. A színművészek, láthatóan, maguk is örömmel játszották a történetet, és reméljük még nagyon sokáig…

Ágica egyik nagyon szép dala: Becsüld meg magad!

„Szerény kis nótát dúdolgatok én,
örökül hagyta jó anyám, szegény.
Ő is dalolta egy életen át
a szorgalmas asszonyok munkadalát.
Könnyebb a munka, ha beleadod
szíved és lelked, szebb lesz a napod.
Észre sem venni, hogy múlik a perc,
óra és hónap. Jó életet nyersz.

Nem süthet mindig csak terád a nap.
Érthető hogyha jobb dolga akad.
Ettől a napfény belül marad:
csak az a fontos,
csak az a fontos,
hogy becsüld meg magad!”

A két idézet Belinszki Zoltán igényes kivitelű szerzői szövegkönyvében található.

Galambos Edit

A fotókat Rácz Csaba készítette.

in , , ,

A nyár röplabda tábor nélkül olyan, mint az étel só nélkül…

A nyár nem telhet el úgy, hogy a benkás röplabdások ne találkozzanak tábori keretek között, hogy a tömegsport foglalkozásokon egész évben megszerzett tudásukat gyarapítsák, gyakorolják. 18 tanuló gondolta úgy, hogy a pihenését szívesen felcseréli egy kis mozgásra.

Az egy héten át tartó intenzív délelőtti edzések a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium tornatermében zajlottak, melynek mérete lehetőséget adott arra, hogy ennyi játékos egyszerre gyakorolhasson, és sokan most tapasztalhatták meg először egy igazi röplabda pálya méretét is. Az iskola épületében sokszor emlegettük a vajdások sikerét, bízva abban, hogy sok táborozóm kerül majd be a diákolimpiát nyerő csapatba Csilik Attila edző kezei alá az elkövetkezendő években is. Köszönjük az intézmény igazgatóasszonyának, hogy rendelkezésünkre bocsájtotta a tornatermet.

A technikai és taktikai elemek gyakorlását mérkőzések követték, melyek kellő odafigyeléssel, koncentrációval igen szorossá váltak, mutatva azt, hogy a tábor elérte a célját. A tanulók mind technikai tudásban, mind „csapatjátékban” fejlődtek. A legnehezebb, a legtöbb munkát a csapatjátékos magatartás kialakítása adja számomra, hiszen egy – egy mérkőzés alkalmával félre kell tenni a csapatért a fáradságot, tudni kell kezelni a hibákat, a pontszerzést,  lelkesíteni kell a csapattársakat siker és kudarc esetén egyaránt. Itt megszűnik az ÉN, csak egy CSAPAT van. Az 5. és 6. évfolyamos gyerekek kivették részüket a csapatjátékból, hősiesen küzdöttek minden pontért, sokszor felülmúlva a magasabb évfolyamosokat is. Nem lehetett nagyon észrevenni a különbséget a korosztályok között. Farkas Gergely Arnold Zoltán kollégámnak köszönöm, hogy a kezdő 5. évfolyamosok közül ennyi lelkes diákot kinevelt a haladó csoportomba.

A délutáni időszak jó lehetőség volt a csapatépítésre. Igazi élmény volt a fürdőzés, a sárkányhajózás, főleg amikor Zalán Csaba bácsi, a kormányosunk ügyelt arra, hogy senki ne szálljon ki szárazon a hajóból. Köszönjük a lehetőséget az egyesületnek és kollégáimnak.

Az utolsó nap délelőttje újra a mérkőzéseké volt, ahol most már oklevél díjazásért folyt a küzdelem. A salakpályán mérték össze tudásukat a csapatok, melyeket egész héten a Vajda Gimnázium és más vidéki középiskola közösségi szolgálatosai, volt benkás diákjaink segítették. Nagy öröm volt újra együtt látni a tavaly elballagott fiú csapatomat, sok élményt elevenítettünk fel.

A délelőttöt színesítette, még izgalmasabbá tette, hogy a Szarvasi Tűzoltóság dolgozói motorcsónakjukkal újabb vízi programot biztosítottak a táborban résztvevőknek. Köszönjük a tűzoltóparancsnok úrnak, hogy lehetővé tett egy nem mindennapi élményt a gyerekek számára.

Nagyon jó együtt lenni olyan gyerekekkel, akik lelkesek és elkötelezettek a röplabda sport iránt. Sok új tapasztalattal gazdagodtam én is, sok jellem kirajzolódik a játék során.

A táborban is helytállt Hemingway szavainak igazsága:

” A sport megtanít becsületesen győzni, vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít. ”

Molnár Eteléné táborvezető

A nyár röplabda tábor nélkül olyan, mint az étel só nélkül…

Több száz alkotás született a lombok alatt